„Elena Cornaro Piscopia” változatai közötti eltérés

'''Elena Lucrezia Cornaro Piscopia''', '''Helen Cornaro''' ([[Velence (Olaszország)|Velence]], [[1646]]. [[június 5.]] – [[Padova]], [[1684]]. [[július 26.]]) nemesnemesi származású [[Velencei Köztársaság|velencei]] filozófus, volt. Azaz egyik első egyetemi diplomát szerzett nő.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|last=Paul F. Grendler|editor=John W. O'Malley|title=Schools, Seminaries, and Catechetical Instruction, in Catholicism in Early Modern History 1500-1700: A Guide to Research|year=1988|publisher=Center for Information Research|page=328}}</ref> 1678-ban a világon az első nőként szerzett [[PhD]] fokozatot.<ref>{{Cite web |url=http://www.agnesscott.edu/lriddle/women/piscopia.htm |title=Elena Lucrezia Cornaro Piscopia |publisher=Agnesscott.edu |date= |accessdate=2013-09-05}}</ref>

[[Fájl:Cornaro_Window.jpg|bélyegkép|263px|A Cornaro -ablak ]]

Elena Cornaro PiscopiaA Palazzo Loredan-banLoredanban született, [[Velence (Olaszország)|Velencében]],a [[Velencei Köztársaság|a Velencei Köztársaság]]ban, 1646. június 5-én. Ő volt Gianbattista Cornaro-Piscopia és szeretője, Zanetta Boni harmadik gyermekegyermekeként. Édesanyja paraszti származású volt, szülei nem voltak házasok a születése idején. <ref>{{Cite web |author=Gregersen |first=Erik |title=Elena Cornaro |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/1759989/Elena-Cornaro |publisher=Encyclopædia Britannica Inc |accessdate=17 April 2014}}</ref> Lady Elena így ekkor még hivatalosan nem volt tagja a Cornaro családnak, mivel a velencei törvények a nemesek házasságon kívül született gyermekeit nem ismerteismerték el (akkor sem, ha a nemesnemesi szülő igen) ezzel megtagadva a nemesi kiváltságokat is. Zanetta egy rendkívül szegény paraszti családból származott, és valószínűleg azért menekült Velencébe, hogy elkerülje az éhezést. Hamarosan a Köztársaság egyik legjelentősebb nemes-dinasztiájának tagja lett. Gianbattista és Zanetta hivatalosan 1654-ben házasodottházasodtak össze, de gyermekeik ezután sem részesültekrészesülhettek a nemesnemesi kiváltságokban, ami különösen bántotta Gianbattista-tGianbattistát.

1664-ben Lady Elena apja hogy San Marco de supra, a [[Szent Márk evangélista-bazilika|Szent Márk]]-bazilika kincstárnoka]] lett, ami a velencei nemesség között is kiemelkedő pozíciót jelentett, rangban csak a velencei [[Velencei dózse|dózse]] előzte meg. <ref name="lc1">Guernsey, Jane (1991), Ch. 1</ref> Kapcsolatainak köszönhetően Lady Elena kiemelkedő szerepet játszhatott a "Tenger-házasság"„Tenger jegyese” azévi ünnepségen, annak ellenére is, hogy törvénytelenül született. Gianbattista többször is megkísérelte lánya kiházasítását, de Lady Elenaaki minden kérőt visszautasított, tizenegy éves korában pedig tisztasági fogadalmat tett.

Lady Elenát már fiatal lányként csodálatos tehetségenktehetségnek tartották, így Giovanni Fabris, pap és a család barátja tanácsára megkezdte klasszikus tanulmányait. Kiváló oktatói segítségével hétéves korára megtanult [[Latin nyelv|latinul]], [[Görög nyelv|görögül]], [[Francia nyelv|franciául]], és [[Spanyol nyelv|spanyolul]] is. Emellett elsajátította a [[Héber nyelv|héber]] és az [[Arab nyelv|arab]] nyelvet is, ezzel elnyerve az "Oraculum„Oraculum Septilingue"Septilingue” címet. Később többek között [[matematika|matematikát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[teológia|teológiát]] tanult.

Elena a zenében is tündökölt: [[Csembaló|csembalóncsembaló]]n, [[Klavikord|klavikordonklavikord]]on, [[Hárfa|hárfán]], és [[Hegedű|hegedűnhegedű]]n játszott; tehetségét az élete során megkomponált zeneművei is mutatják.

A huszashúszas éveihez közeledve Lady Elena érdeklődést kezdett mutatni a [[fizika]], a [[csillagászat]] és a [[Nyelvészet|nyelvészet iránt]] iránt. [[Carlo Rinaldini]], Lady Elena filozófiatanára, a [[Padovai Egyetem]] filozófia tanszékének vezetője 1668-ban latin nyelven, [[Geometria|geometriáról]] írt könyvét az akkor huszonkét éves Elenának ajánlotta. Amikor Lady Elena oktatója, Fabris elhunyt, még közelebb került Rinaldinihez, aki átvette a lány tanulmányainak vezetését.

1669-ben spanyolrólspanyolból olaszra fordította Giovanni Lanspergio [[Kartauzi rend|kartauzi]] szerzetes ''Krisztus'' ''Levelelevele'' című művét. A fordítást közeli barátjának és gyóntatójának, Fr. Gianpaolo OlivanakOlivának dedikálta. A kötet öt kiadásban jelent meg a Köztársaságban 1669-től 1672-ig. Ahogy Elena hírneve terjedt, egyre több tudományos társaságba kapott meghívást, 1670-ben pedig az ''Accademia dei Pacifici'' nevű velencei tudományos társaság elnöke lett. <ref>{{Hivatkozás/Könyv|last=Battagia|first=Michele|title=Delle accademie veneziane dissertazione storica di Michele Battagia|url=https://books.google.ca/books?id=K1Mpcym35CwC&pg=PA50&dq=Elena+Cornaro+Piscopia+pacifici&hl=en&sa=X&ved=0ahUKEwiyqaThx9vTAhUG6oMKHZKACqcQ6AEIKjAD#v=onepage&q=Elena%20Cornaro%20Piscopia%20pacifici&f=false|date=1826|publisher=dalla tipografia di Giuseppe Picotti|language=it}}</ref> <ref name="guernsey8">Guernsey, Ch. 8 (pg. 101)</ref>

Lady Elena életétÉletét a tudománynak és a jótékonykodásnak szentelte. 1684-ben [[Tuberkulózis|tuberkulózisbantuberkulózis]]ban, Padovában halt meg Padovában, és a Santa Giustina -templomban temették el. Emlékére a Padovai Egyetemen szobrot helyeztek elallit.