„Klazány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
Borovszky + jav. |
||
27. sor:
}}
'''Klazány'''
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól közúton 8 km-re, légvonalban 4 km-re keletre, az Ondava bal partján fekszik.
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az [[i. e. 3. évezred]]ben is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt feltárt 18 újkőkori sírhalom. A bronzkorból a gávai kultúra emberének maradványai kerültek elő.
A falut [[1391]]-ben említik először, az alsókörtvélyesi uradalom része volt. Első ismert birtokosa az [[1414]]-ben említett Gecsei György. Később több tulajdonosa is volt, így a Csontos,
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír
[[1831]]-ben [[kolera|kolerajárvány]] tarolt a községben. Kastélyát [[1840]]-ben Vladár Kristóf építtette.
[[Fájl:Klazány_kúria.png|180px|bélyegkép|bal|Az egykori kastély (1905)]]
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a
Kastélyát [[1840]]-ben Vladár Kristóf építtette. Az épület a [[második világháború]]ban pusztult el, [[1944]]. [[november 25.|november 25-én]] leégett. Ma iskola áll a helyén.▼
[[1855]]-ben, [[1866]]-ban és [[1873]]-ban súlyos [[kolera]]járványok sújtották, melyekben sokan meghaltak.
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Klazány, előbb Kladzán, kisközség 73 házzal és 380, nagyobb részben tótajkú lakossal, kik mindannyian ág. h. evangélikusok. E község neve az idők folyamán Klacsány, Klaczan, Kalazan, Klazon, Kladzán és Klazán változatokban van említve. Első birtokosául, 1414-ben, Gecsei Györgyöt ismerjük, de 1428-ban már a Tussai Bod család és osztályos atyafiai osztozkodnak rajta. 1434-ben a Nátafalusi Csontosok és Zbugyay István s később a Fekete család szerepelnek mint birtokosok. 1520-ban Hosszúmezei Györgyöt, 1577-ben Szent-Ivány Györgyöt, 1582-ben Plagay Ambrust, öt évvel később Malikóczy Miklóst és Gábort, egy évvel ezután Báthory Istvánt, majd Terebesy Pált iktatják némely részeibe s az 1598-iki összeíráskor hét birtokosa van, névszerint: Körtvélyesy János és Zsigmond, Soós András, Szent-Ivány Zsigmond, Possay György, Duka Péter és Hosszúmezey Anna. 1600-ban Both Istvánt és Izbugyay Gált iktatják némely részeibe. 1630-ban a Csontos családnak 1688-ban Ladomérszky Lászlónak és Tarnóczy Máriának van itt birtokuk. Újabbkori urai a Szulyovszky, Szirmay, Szent-Léleky, Kiszely családok voltak s most Vladár Emilnek van itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Vladár Kristóf és neje, Lónyay Ilona 1840-ben építtettek. A jelenlegi tulajdonosnak érdekes numizmatikai és fayence-gyüjteménye van, több nagybecsű darabbal; neje pedig több nagyob érdekes, régi magyar hímzésnek van a birtokában. A falubeli evangelikus templom építési ideje ismeretlen.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
▲Vályi András szerint ''"KLADZÁNY. Tót falu Zemplén Várm. fekszik Alsó Hrabótznak szomszédságában, mellyhez tulajdonságaira nézve hasonlító, ’s szép javai vannak."''<ref>{{Vályi}}</ref>
▲Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a községről: ''"Kladzán, Zemplén v. tót falu, az Ondava mellett, A. Körtvélyes fil., 39 r. kath., 231 evang., 6 zsidó lak. Evang. templom. 540 h. szántóföld. F. u. Szulovszky, Szirmay, Szentléleky, Kiszely s m. Ut. p. Vecse."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0011/0694-144e.html]
▲
▲[[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]ához tartozott.
==Népessége==
49 ⟶ 56 sor:
2001-ben 596 lakosából 591 szlovák volt.
2011-ben 527 lakosából 513 szlovák
== Nevezetességei ==
59 ⟶ 66 sor:
== További információk ==
* [http://www.kladzany.sk/ Hivatalos oldal]
*
*
* [http://www.e-obce.sk/obec/kladzany/kladzany.html E-obce.sk]
| |||