„Ráckevei-Duna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a felső index 2/3 csere AWB
3. sor:
[[Fájl:A Ráckevei-Duna Szigetszentmiklósnál.JPG|thumb|A Ráckevei-Duna Szigetszentmiklósnál]]
A '''Ráckevei-Duna''' (másképpen ''Soroksári-Duna'' vagy ''Ráckevei (Soroksári)-Duna'', rövidítve ''RSD'') a [[Duna]] folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a [[Csepel-sziget]]et öleli körül. A Dunától [[Budapest]]en, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd [[Tass]]nál a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba.
A ráckevei Duna-ág 57,3&nbsp;km hosszú, az átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m<sup>3</sup>³.
 
A víz betáplálása a mellékágba a Duna folyamból történik a [[Kvassay-zsilip]]en keresztül, évente 550–750 millió m<sup>3</sup>³ mennyiségben. A Duna-ág vízszintjét a vízfolyás végén lévő [[Tassi-zsilip]] szabályozza, így a két műtárgy között 10–30&nbsp;cm vízszintkülönbség adódik, szemben a közel természetes folyású nagy Duna 4–5 méterével. A Duna-ágban a víz sebessége 0,2–0,4&nbsp;km/h, üzemszerű vízpótlás esetében nyáron 1,5–2,5 hét alatt, télen 3–5 hét alatt cserélődik ki a mellékág vize.
 
A Ráckevei-Duna ma ismert arculatát az 1910–1926 évek között végrehajtott vízépítési munkák után nyerte el. A partjának és szigeteinek felparcellázása az [[1960-as évek]]től kezdődött meg, elsősorban a pihenésre, üdülésre vágyó fővárosi lakosok számára.
30. sor:
 
A Ráckevei-Duna vízminőségét alapvetően befolyásolta a fővárosi üzemek ipari szennyvizének bevezetése, az 1960-as és 1970-es években több nagy halpusztulás történt a Duna-ágban.
A dunai betáplálással a folyam vizével együtt évente 25–50 ezer m<sup>3</sup>³ iszap is érkezik. A feliszapolódás elsősorban a felső szakaszon okoz jelentős gondot, ugyanakkor súlyosan érinti az amúgy is kisebb vízmélységű mellékágakat, illetve a lassú vízfolyású partoldalakat. Az egyre erősödő feltöltődési folyamat ellen és a súlyosabbá váló [[eutrofizáció]]s probléma megoldására 1979–1985 között a Duna-ág felső tíz kilométeres szakaszán mederszabályozást végeztek. A szabályozással 110 m víztükör szélességű, 2,7 m vízmélységű, 50 m<sup>3</sup>³/s elméleti vízszállító képességű medret alakítottak ki. A beruházás során partvédő művek épültek, valamint a Kvassay-műtárgycsoport rekonstrukciójára is sor került.
 
== Napjainkban ==