Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
'''Simándy József''' (született ''Schulder József'';<ref>A család tájékoztatása szerint a magyarosított név ''Simándi''. Az Operaház kérésére kapta meg a közismert művésznevet.</ref>) [[Kistarcsa]], [[1916]]. [[szeptember 18.]] – [[Budapest]], [[1997]]. [[március 4.]]) [[Kossuth-díj]]as magyar operaénekes (tenor), főiskolai tanár, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes]] és [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]]. Magyarország egyik leghíresebb [[tenor]]istája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában [[Erkel Ferenc]] ''[[Bánk bán (opera)|Bánk bán]]'' című [[Opera (színmű)|operájának]] címszerepével.
 
== Jelentősége ==
 
== Életpályája ==
[[Fájl:Munkástelep 1921.jpg|balra|bélyegkép|254x254px254px|A Gép- és Vasútfelszerelési Gyár munkás kolóniájamunkáskolóniája a Jellinek-telep nevű városrészben (Simándy is ezen a településrészen született)]]
Iskolái elvégzése után a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, és ott dolgozott 1939 őszéig. [[Posszert Emília]] magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] tanulta az éneklést dr. [[Székelyhidy Ferenc]] növendékeként. A [[Második világháború|világháború]] alatt az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] kórusának tagja volt. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a [[Szegedi Nemzeti Színház]]ban, [[Georges Bizet|Bizet]] ''[[Carmen (opera)|Carmen]]'' című operájában, Don José szerepében.
 
Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től társulaton kívüli magánénekese volt. 1956–1960 között a [[münchen]]i Staatsoperben is fellépett. 1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.
 
Felesége [[Hegedűs Judit]] balettművész volt, gyermekei: Judit, Katalin és Péter.
 
Évtizedekig lakott a Mártonhegyi úton, a [[Budapest XII. kerülete|Hegyvidék]] megbecsült polgára voltpolgáraként.
 
== Színházi szerepei ==
== Emlékezete ==
[[Fájl:Simándy József emléktáblája.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Emléktáblák Budapest XII. kerületében|Emléktáblája, Mártonhegyi út 20/A.]] ]]
[[Fájl:Simándy József sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Simándy József sírja Budapesten. [[Farkasréti temető]]: 25-7-3/1.]]
 
Emlékét többek között a Simándy József Baráti Társaság és a Hazám, Hazám Te Mindenem Művészeti és Oktatási Alapítvány<ref>{{Cite web |url=https://triun.hu/adatlap/hazam-hazam-te-mindenem-muveszeti-es-oktatasi-alapitvany-257196/cegleiras# |title=Az alapítvány adatlapja |accessdate=2016-02-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160207162256/https://triun.hu/adatlap/hazam-hazam-te-mindenem-muveszeti-es-oktatasi-alapitvany-257196/cegleiras# |archivedate=2016-02-07 }}</ref> ápolja. A [[szeged]]i [[Simándy József Énekverseny|Simándy Énekversenyen]] számos jelentős énekes tűnt fel, mint [[Gál Erika]], [[Rálik Szilvia]], [[Geszthy Veronika]], [[Wierdl Eszter]], [[Bretz Gábor]], [[Fekete Attila (operaénekes)|Fekete Attila]], [[Kiss-B. Atilla]], [[Kovácsházi István]], [[Kóbor Tamás (operaénekes)|Kóbor Tamás]], [[Nyári Zoltán]], [[Wendler Attila]], [[Balczó Péter]].
A szülővárosában működő [[Kistarcsai Kulturális Egyesület]] egész alakos szobrot állított az énekesnek, a szintén róla elnevezett, városközpontot jelentő tér központjában. [[Janzer Frigyes]] szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hírhedt [[kistarcsai internálótábor|internálótábor]] került – itt állították fel a szobrot.
 
2005-ben jelent meg a ''Simándy József újra "megszólal"„megszólal”'' című kötet, melynek szerkesztője fia, Simándy Péter volt.
 
[[Balatongyörök]]ön, ahol háza és szőlője volt és sok időt töltött, 2006 júliusában avatták szobrát, és évente megemlékeznek róla. 2011-ben utcát neveztek el róla [[Budapest]]en.
2011-ben utcát neveztek el róla [[Budapest]]en.
 
A [[kistarcsa]]i összevont iskolát róla nevezték el 2011-ben (Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény).
 
==Források==
*[[Dalos László]]: Bánk bán elmondja. {{ISBN|9638591781}}
 
==További információk ==