„Vilmos Császár Társaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a </br> |
jav. |
||
12. sor:
Ezt a szervezetet tekintette [[Klebelsberg Kuno]] mintának a független magyar kutatóintézetek általa létrehozni kívánt hálózata számára. Az első ilyen lett a [[Balatoni Limnológiai Kutatóintézet]] jogelődje, amelynek helyét Klebelsberg személyesen jelölte ki [[Tihany]]ban.<ref>[https://www.blki.hu/BLKI/history-foundation_hun.htm [[Herodek Sándor]] és [[Elekes Károly]]: Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézet története]</ref>
A társaságot tíz tagú szenátus és a választmány kormányozta. A pénzt egy részét a kormány adta, más részét iparvállalatok adták össze.
A társaság első két intézete a [[Vilmos Császár Fizikai Intézet|fizikai]] és a [[Vilmos Császár Kémiai Intézet|kémiai]] kutatóintézet volt, amelyeket az akkor még Berlin mellett található [[Dahlem]]ben helyezték el; ez ma már Berlin egyik előkelő negyede. A tudományos negyedet az erre a célra átadott királyi birtokon kezdték építeni. Az épületeket [[Ernst von Ihne]] császári főépítész tervezte. Az első a két intézetet 1912. október 23-án nyitotta meg maga [[II. Vilmos német császár|II. Vilmos császár]] a számuk 1914 végéig hétre nőtt. Ezeket és a későbbieket a társaság tíz tagú szenátusa és a választmány kormányozta. A pénzt egy részét a kormány adta, más részét iparvállalatok adták össze.▼
▲
A társaság első elnöke a teológus és egyháztörténész [[Adolf von Harnack]], a császár iskoláskori barátja lett.<ref>[[Richard Rhodes]], 1986: Az atombomba története. Park Könyvkiadó, Budapest, 2013. {{ISBN|978-963-530-959-7}} p. 68–70.</ref> Elnöke 1930–1937 között [[Max Planck]] volt.<ref>[https://hvg.hu/tudomany/20080421_max_planck_kvantumelmelet HVG: 150 éve született Max Planck]</ref>
| |||