|
=== [[Geometria]] ===
<blockquote>D:D:D:D::D:D:D:D::DD::D:D:D:D:D:D:D:D::D:D:D:D::D:D:DD</blockquote><br />
A '''geometria''' a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága (maga a ''geometria'' szó görögül eredetileg ''földmérés''t jelentett). Fő ágai: a [[projektív geometria|projektív]], az [[ábrázoló geometria|ábrázoló]], az [[koordinátageometria|analitikus]], és a [[differenciálgeometria]], minden ágon tárgyalható az euklideszi, ill. nemeuklideszi geometriák szemlélete szerint. (Nem a geometriához, hanem a kombinatorikához szokás sorolni a [[véges geometria|véges geometriák]] elméletét.)
=== [[Matematikai analízis|Analízis]] és [[topológia]] ===
[[Fájl:Mandelset hires.png|thumb|[[Mandelbrot-halmaz]], tengelyekkel ábrázolva|300px]]
<br />
A (függvény)analízis a matematika kulcsfontosságú, és az egyik leginkább alkalmazásközeli részterülete, amely a mennyiségi változások matematikai leírásából fejlődött ki. Főbb fogalmai: [[mérték (matematika)|mérték]], [[derivált|differenciálhányados]], [[Riemann-integrál|integrál]]. Főbb ágai: [[valós analízis|valós]], [[komplex analízis|komplex]], [[funkcionálanalízis|funkcionál-]], [[Fourier-analízis|Fourier-]], és [[numerikus analízis]]. A topológia nagyon szoros kapcsolatban van az analízissel, főbb ágai: [[leíró topológia|leíró]], [[kombinatorikus topológia|kombinatorikus]], és [[általános topológia]]). A [[dinamikai rendszer]]ek elmélete az analízis és a topológia sajátos határterülete.
=== Véges vagy [[diszkrét matematika]] ===
A valószínűségszámításségszámítás olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyek lényegében azonos körülmények között tetszőlegesen sokszor megismételhetők, de kimenetelüket a rögzített lényeges tényezőkön kívül sok más tényező is befolyásolja. Fogalmai, módszerei alapján az [[#Analízis és topológia|analízis]] alágaként is besorolható. ▼
Egy pontatlan, de valamiféle összegzést mégis nyújtó kép szerint ide főleg a matematika azon területei tartoznak, melyek művelése derivált- és integráloperátor, egyszóval „folytonos”, analitikus módszerek nélkül is kielégítően lehetséges<!--:-)-->, a véges és/vagy nem-folytonos struktúrák tanulmányozása. Főbb ágai: [[Kombinatorika]] ([[gráfelmélet]], [[véges geometria|véges]] és [[diszkrét geometria|diszkrét geometriák]], [[hipergráf|halmazrendszerek (hipergráfok)]] elmélete), [[játékelmélet]], [[Számelmélet#Kombinatorikus számelmélet|kombinatorikus számelmélet]]. Sokan ide sorolják a [[számítógép-tudomány]]t is.
=== [[Valószínűségszámítás]] ===
▲A valószínűségszámítás olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyek lényegében azonos körülmények között tetszőlegesen sokszor megismételhetők, de kimenetelüket a rögzített lényeges tényezőkön kívül sok más tényező is befolyásolja. Fogalmai, módszerei alapján az [[#Analízis és topológia|analízis]] alágaként is besorolható.
=== [[Számítógép-tudomány]] ===
| 