„Colosseum” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 62.197.214.2 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
54. sor:
[[Fájl:L-Kolloseum.png|bélyegkép|jobb|300px|Otto Lueger keresztmetszete 1904-ből]]
A '''Colosseum''' az [[ókori Róma]] hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak; 2010 júliusától már a föld alatti része is bejárható.<ref>[https://index.hu/tudomany/tortenelem/2010/04/30/megnyitjak_a_romai_colosseum_fold_alatti_reszet/ Megnyitják a római Colosseum föld alatti részét] (Index, 2010. április 30.)</ref>
''„Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is”'' – írta az óriási építményről [[Beda Venerabilis]] angolszász egyházi író.
Az [[amfiteátrum]] római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú [[aréna]], amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az ''amphitheatrum'' szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát.
== Története ==
A Colosseum építése [[Vespasianus római császár|Vespasianus]] császár ideje alatt, 72-ben kezdődött a [[Forum Romanum]] délkeleti végén. I. sz. [[80]]-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Vespasianus utódja, [[Titus római császár|Titus]] avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, [[Domitianus római császár|Domitianus]] fejeztette be. Az építést és karbantartást a császárok fedezték.<ref>{{cite web |url=http://www.romaikor.hu/romai_epiteszet/romai_epiteszet_a_csaszarsag_vegeig/roma_krisztus_szuletese_utan/cikk/colosseum_(75%E2%80%9382)|title= A Colosseum|accessdate=2016-08-02 |format= |work=www.romaikor.hu}}</ref>
Eredetileg ''Amphiteatrum Flavium''nak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően [[Nero római császár|Nero]] egy a közelben álló szobráról, a kolosszusról. Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.
== Leírása ==
A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú és 156 m széles építmény. 48,5 m magas; mészkőből, tufából és téglából emelt, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.
A Colosseumhoz a Caeliustól az Esquilinusig terjedő félkörben mindazok az épületek csatlakoztak, amelyek az amfiteátrumot kiegészítik. Ilyenek elsősorban a ''ludus''ok, gladiátoriskolák, különböző néven (Matatinus, Gallicus, Magnus és Dacicus); ''Spoliarium'' (halott gladiátorok kamrái), ''Samiarium'' (fegyverkovácsok háza) és ''Summum choragium'' (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek). Kiegészítette ezt a telepet egy atlétaiskola (a mostani San Pietro in Vincoli tájékán).
[[Fájl:Colosseum 01.jpg|bélyegkép|600px|középre|A Colosseum]]
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Pecz Vilmos: ''Ókori lexikon, I–IV. kötet''. Budapest, Franklin Társulat, 1904
* Fajth Tibor: ''Itália'' (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1980) {{ISBN|963-243-235-5}}
* Cinzia Valesi Gasline: ''Róma és a Vatikán'' - Plurigraf, 2005 {{ISBN|88 7280 534 1}}
* Luca Mozzati: ''Rom'' - Electa 2003, Mailand {{ISBN|88370 2070 8}} {{de}}
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20140217115144/http://archeoroma.beniculturali.it/en/archaeological-site/colosseum A Colosseum honlapja]
* [http://maps.google.com/maps?ll=41.889989,12.492002&spn=0.005708,0.008819&t=k&hl=en A Colosseum a Google térképén]
{{A világ hét új csodája}}
{{Róma történelmi központja}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|világörökség||ókor}}
| |||