Wikipédia

„Háczky Kálmán” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
18. sor:
A tekintélyes római katolikus nemesi csengeri [[Háczky család]] sarja. Apja, csengeri Háczky Ferenc ([[1783]]–[[1861]]), több megye táblabírája, földbirtokos, anyja, forintosháézi Forintos Erzsébet ([[1793]]–[[1834]]) asszony volt. Apai nagyszülei csengeri Háczky József ([[1741]]–[[1818]]) Vas váregyei táblabíró. kemeneshőgyészi és magyargencsi földbirtokos, miskei és monostori Thassy Rozália voltak. Anyai nagyszülei forintosháézi Forintos Károly ([[1763]]–[[1834]]), táblabíró, földbirtokos, és gulácsi Farkas Anna Borbála ([[1770]]-[[1805]]) voltak. Anyai dédszülei forintosházi [[Forintos Gábor (alispán)|Forintos Gábor]] ([[1723]]-[[1782]]), királyi tanácsos, [[Zala vármegye]] első alispánja, országgyűlési követe, [[táblabíró]], jogász, birtokos és lomniczai Skerlecz Erzsébet ([[1732]]-[[1802]]) voltak.
 
Pápán a Bencés gimnáziumban végzett, majd Sopronban jogot tanult. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt Pápán beállt bonyhádi [[Perczel Mór]] seregébe honvéd főhadnagyi rangot kapott. [[1849]] [[február 10.]]-én saját kérésére leszerelték. Nagyalásonyi Barcza Annával kötött házassága után egy ideig Uraiújfaluban[[Uraiújfalu]]ban éltek, majd átköltöztek Csabrendekre[[Csabrendek]]re. Rövid ideig a Sárvári Járás főszogabírója volt, de nem szerette a hivatali munkát ezért vissza ment gazdálkodni. Apja halála után testvérével elosztoztak a vagyonon, így övé lett Szalmavár-puszta és a Somogy megyei Csákányos és Nemesvid közötti major. [[1867]].-étől a Vas megyei Honvédegylet tagja lett. Csabrendek környékén is terjedelmes birtokai voltak, Somlón szőlője egy négyszobás lakással és pincével amelyet [[1878]]-ban vásárolt és épített. Belekerült Zalavármegye politikai életébe: [[1875]]-ben a zalaszentgróti kerület képviselővé választotta függetlenségi programmal, amelynek egész életén keresztül tántoríthatatlan híve maradt. [[1881]]-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött.
 
[[1882]]-től csengeri Háczky Kálmán ([[1828]]–[[1904]]) földbirtokos lett a "''Zala Megyei Gazdasági Egyesület''" elnöke, melynek buzgó alapító tagja is volt; felvetetett Zalaegerszegen [[1887]]. [[május 1.]]-jén az egyesület háza nagytermében a "''szentiván-zalaegerszeg-alsólendva-csáktornya''i" vasút útvonala megtervezése. Csengeri Háczky Kálmán, a zalaegerszeg-szentiváni helyiérdekű, vasútügyi érdekeltség végrehajtó bizottságának elnöke is lett.<ref>Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)</ref> Idős korában, 70 évesen, [[1898]]-ban mondott le a Gazdasági egyesület elnöki posztjáról, 16 év szorgalmas munkalkodás után. [[1898]]. [[szeptember 25.]]-én a elnökét választotta meg az egyesület: hertelendi és vindornyalaki [[Hertelendy Ferenc]] földbirtokos követte Háczky Kálmánt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Háczky_Kálmán”