„Ősföld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
[[Kép:World_geologic_provinces.jpg|bélyegkép|350px|jobbra|A Föld egyszerűsített [[geomorfológia]]i szerkezete. Az ősföldeket a táblák (rózsaszín) és a pajzsok (narancssárga) jelzik.]]
Az ősföldek (más néven ősmasszívumok) a földkéreg legkorábban (az [[Archaikum]]ban) megszilárdult darabjai. ([[Föld]]ünk felszíne egykor izzó, folyékony kőzetanyag volt, ami lehűlés következtében fokozatosan megszilárdult.) A keletkező, szilárd kéregdarabokhoz (elsősorban a földtörténeti előidőben, a [[Proterozoikum]] szakaszában) négy [[hegységképződés]]i ciklus (Belomoridák, Karelidák, Gothidák, Rifeidák) során további kőzettömegek adódtak, így hozva létre a ma ősföldekként ismert területeket. Az ősföldek alkotják a [[kontinens]]ek magjait.▼
Az '''ősföldek''', '''ősmasszívumok''' vagy '''kratonok''' (a kraton jelentése ''erő'', az [[ógörög nyelv|ógörög]] κράτος (krátosz) szóból) a [[Föld]] [[földkéreg|kérgének]] megszilárdult darabjai, a földkéreg ősi, szilárd és [[kristály|megkristályosodott]] részei. Az ősföldek alkotják a [[kontinens]]ek magjait. Az évmilliók során a [[kontinen]]sek mozgása következtében az ősföldek leggyakrabban a [[lemeztektonika|tektonikai lemezek]] belsejében találhatók, így a kontinensek magjait alkotják.
▲
Az ősföld alapvetően nem domborzati egység, hanem szerkezeti-földtani ([[geomorfológia]]i) fogalom. Így ősföldek egyaránt lehetnek [[síkság]]ok (pl. a [[Balti-pajzs]] jelentős része) és [[hegység]]ek (pl. a [[Brazil-felföld]] részei).
| |||