„Szigetvár ostroma” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Felesleges oda az az elem |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
A [[Törökök|török]] állam- és hadvezetés részéről az [[Oszmán Birodalom|oszmán seregek]] magyarországi utánpótlási és felvonulási útvonalait veszélyeztető [[Szigetvári vár|szigetvári erőd]] elfoglalása a sikertelen [[1556]]. évi, [[Ali basa|Ali budai pasa]] által vezetett, de [[Horváth Márk|Horváth Stancsics Márk]] kapitány által akkor még sikeresen visszavert ostromot követően továbbra is stratégiai célként fogalmazódott meg. [[Szigetvár]] bevételére az [[1565]]-ben kezdődő, és a [[Török háborúk Magyarországon#Negyedik Habsburg–török háború|negyedik Habsburg-török háborút]], egyben az ún. [[Várháborúk kora|várháborúk korát]] (1541-1568) lezáró, [[Drinápolyi béke (1568)|drinápolyi békével]] végződő hadjáratsorozat idején került sor.
[[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Nagy Szulejmán szultán]], aki európai hódításait [[Bécs]] megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén [[1566]] áprilisának végén indult útra [[Isztambul]]ból. Miközben Pertev pasa tiszántúli várak (Jenő, Lippa, Gyula) ellen indult, az uralkodó július 19-én Eszéknél átkelt a Dráván, majd a török sereg előrejutását zavaró, Szigetvárról kiküldött csapatok támadásai ellenére, mintegy két héttel később, augusztus 5-én<ref>Varga Szabolcs – Pap Norbert – [[Hancz Erika]] – Kitanics Máté: Szigetvár 1566. ID Research Kft. / Publikon Kiadó, Pécs-Szigetvár, 2015. {{ISBN|978-615-5457-48-7}}</ref> tábort vert a településtől északkeletre fekvő magaslaton, a mai turbéki szőlőhegy területén.
A szultáni had közeledtének hírére a vár kapitánya, Zrínyi Miklós megkezdte az ostromra való felkészülést. A zsoldosállomány, valamint a nehézfegyver- és élelmiszertartalékok feltöltését követően a védelem 54 löveggel, 2400 ágyúgolyóval, 800 mázsa lőporral, ezer köböl (1 köböl = 64 liter) búzával és mintegy 2300-2500 főnyi katonasággal rendelkezett. A várban és a városban a támadás kezdetekor összesen kb. 4300 ember tartózkodott.<ref>Sugár István: Szigetvár és viadala. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963.326.226.7</ref> A készletek és a személyi állomány utánpótlására a szoros ostromgyűrű miatt a későbbiekben már nem volt mód, a védők magukra maradtak.
29. sor:
== Az ostrom és a vár eleste ==
[[Kép:Szigetvár before the siege - A+B.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|Szigetvár ostroma – török miniatúra, Topkapi Palace Museum, [[Isztambul]]]]
Az [[ostrom]], amelynek operatív irányításával a szultán a harcok során később halálos sebet szerzett Ali Portug béget, portugál származású műszaki és tüzér főtisztjét bízta meg, augusztus 9-én kezdett [[Szigetvár]] lövetésébe, másnap pedig már meg is indította a várvédelem szempontjából stratégiai fontosságú óváros elleni, három oldalról vezetett, de akkor még sikertelen gyalogsági támadást.<ref>Varga Szabolcs – Pap Norbert – [[Hancz Erika]] – Kitanics Máté: Szigetvár 1566. ID Research Kft. / Publikon Kiadó, Pécs-Szigetvár, 2015. {{ISBN|978-615-5457-48-7}}</ref>
Mivel a várat övező vizesárkok, illetve a mocsaras térszín a [[törökök]]et megakadályozta abban, hogy a falakhoz közelebb jussanak, elkerülhetetlen volt a környező víztömeg lecsapolása, amelynek munkálataihoz 12-én láttak hozzá. Ezt megakadályozandó törtek ki a várból 15-én Dandó Ferenc és Radován Jakab hadnagyok mintegy 200 lovas élén, ennek során azonban mindketten életüket vesztették. Hősi haláluk helyszíne, az óváros egykori Kanizsai kapuja közelében vitéz tettükre emléktábla hívja fel a figyelmet. A kudarcba fulladt akciót, és a töltések sikeres átvágását, illetve a víz elvezetését követően megkezdték az óváros intenzívebb ágyúzását a vár délnyugati és délkeleti bástyájával szemben épült új állásokból. Augusztus 19-re sikerült annyira meggyengíteniük a falakat, hogy egy újabb, a védők visszavonulását megakadályozó, tetemes emberveszteséget okozó rohammal már be tudták venni a várost.
78. sor:
* Ravazdi László szerk.: Molnár Imre válogatott írásai. Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2009.
* Sugár István: Szigetvár és viadala. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1976.
* Varga Szabolcs – Pap Norbert – [[Hancz Erika]] – Kitanics Máté: Szigetvár 1566. ID Research Kft. / Publikon Kiadó, Pécs-Szigetvár, 2015.
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||