„Rákosi-korszak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
a kékít
20. sor:
===Előzmények===
A [[második világháború]]t követően [[Magyarország]] a [[Szovjetunió]] megszállási övezetébe tartozott, amely fokozatosan hozzásegítette a Rákosi vezette Magyar Kommunista Pártot a hatalom megszerzéséhez és – a baloldali [[szociáldemokrácia|szociáldemokratákkal]] egyesülve [[Magyar Dolgozók Pártja]] (MDP) néven – a [[sztálinizmus|sztálinista]] típusú [[pártállam|egypártrendszer]]ű diktatúra bevezetéséhez, amely [[1949]]-re teljesedett ki.
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-11225-0015, Budapest, II. Weltfestspiele, Verleihung Friedenspokal.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|A második [[Világifjúsági és diáktalálkozó|Világifjúsági Találkozó]] kongresszusa a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] nagytermében, 1949. augusztus 28.]]
 
1945. [[november 4.|november 4-én]] tartották a [[második világháború]] utáni Magyarországon az [[1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás|első demokratikus választás]]t, melyet a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]] nyert meg fölényesen (57%) a három baloldali párt előtt (szociáldemokraták, kommunisták, parasztpárt). Ennek ellenére a megszállt országban szovjet nyomásra koalíciós kormány alakult, melyben a kommunista párté lett a belügyi tárca. [[Kovács Béla (politikus, 1908–1959)|Kovács Béla]], az FKGP főtitkárának [[1947]]. [[Február 25.|február 25-i]] jogellenes letartóztatásával a kommunisták megkezdték politikai ellenfeleik kiszorítását a hatalomból. Módszereik közé tartozott a politikai harc mellett a megfélemlítés, a lejáratás éppúgy, mint esetenként az emberrablás, a fizikai megsemmisítés. Az [[1947]]-ben lezajló második, nyíltan manipulált, úgynevezett „[[1947-es magyarországi országgyűlési választás|kékcédulás választás]]” még nagyobb befolyáshoz juttatták a baloldali pártokat. A parlamenti ellenzéket, a polgári pártokat felszámolták. A korábbi vezetőitől megfosztott szociáldemokrata párt és a kommunista párt [[1948]]-as egyesülése után létrejött egypártrendszer és totális kommunista diktatúra élén Rákosi Mátyás állt.
58. sor:
 
Rákosi helyzetét az is nehezítette, hogy Hruscsov békülni kezdett [[Josip Broz Tito|Titóval]], amivel a [[Rajk-per]] jogosultságát kérdőjelezte meg, illetve az a tény, hogy az [[SZKP XX. kongresszusa]] 1956 februárjában elítélte a korábbi szovjet sztálinista diktatúrát (és vele minden sztálinista-rendszerű diktatúrát).
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-R83618, Budapest, II. Weltfestspiele, Festumzug, rumänische Delegation.jpg|right|thumb|220px|A román delegáció bemutatója a második [[Világifjúsági és diáktalálkozó|Világifjúsági Találkozón]], 1949. aug. 28.]]
 
=== Második (és végső) bukása 1956 nyarán ===