„Tockojei kísérleti atomrobbantás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
Taz (vitalap | szerkesztései) jav |
||
17. sor:
|wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
A '''Tockojei kísérleti atomrobbantás''' a [[Tockojei járás]] területén, ezen
[[Image:Bomba atomica.gif|right|thumb|Egy kísérleti atomrobbantás. Illusztráció]]
23. sor:
A kísérleti [[Nukleáris fegyver|atombomba]]-robbantás célja nem az atombomba technikai tökéletesítése volt, hanem annak valós körülmények közötti kipróbálása, hogy mennyire alkalmazható az atombomba a tüzérségi csapáshoz hasonló taktikai fegyverként előkészített, megerősített védelem elleni támadó művelet során. Cél: „Tanulmányozni az atombomba hatását az élőerőkre, technikára és védelmi berendezésekre erdős, átszegdelt terepen.”<ref>Tájékoztató a HM számára a Szovjetunióban 1954. szeptember 13. és 17. között lezajlott atombomba valóságos ledobásával egybekötött hadtest támadó gyakorlatról. Lásd még: források és hivatkozások</ref>
Mivel az ötvenes években legvalószínűbb ellenséges célországként a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaságot]] tekintették, ezért egy olyan terepet kerestek a kísérlet színhelyéül, amely a domborzat és a felszíni növényzet szempontjából megfelel a németországi viszonyoknak. Így esett a katonai vezetés választása Tockoje környékére, arra a dombos,
A robbantást több hónapos előkészület vezette be: a célterületen 10 kilométeres körzetben lövészárkokat ástak, katonai létesítményeket építettek, 46 harckocsit, 44 repülőgépet, 27 aknavetőt, 152 löveget, 200 gépkocsit és 500 állatot helyeztek el különböző helyzetekben (a robbanás felé eső lejtőkön, hegy mögötti lejtőkön, szabad terepen, védelmi berendezésekben stb.), valamint több ezer mérőműszert és filmkamerát, hogy rögzíteni tudják a robbantás hatását.
33. sor:
Röviddel a robbanást követően tüzérségi tűzzel árasztották el a területet és több száz hagyományos bombát dobtak le rá. A magyar katonai megfigyelők beszámolója szerint ezután „megindult a roham és a speciálisan kiképzett, felszerelt felderítők harckocsikon 90 perc múlva már áthaladtak …(a robbanással érintett) területen, az epicentrumtól 500–500 m távolságot tartva […] A robbanás után 24 órával megtekintettük az epicentrum területén berendezett zászlóaljvédő-körletet. […] A robbanás következtében 2 km-es körzetben a növényzet, erdő, fű teljesen eltűnt (annak ellenére, hogy itt tűz nem volt, mert a keletkezett tüzet a légnyomás azonnal elfojtotta), a terület teljesen kopár lett, az árkok, még a deszkával burkoltak is, beomlottak, fedezékek bedőltek, az élet teljesen megszűnt; a közepes és nehéz típusú óvóhelyek bejáratai csak némileg rongálódtak meg, belül épek maradtak, sőt egyesekben az ott elhelyezett állatok, bár súlyos fertőzéssel, süketen, vakon, de életben maradtak; a fedett árokszakaszok is viszonylag épségben maradtak.„<ref>Tájékoztató a HM számára a Szovjetunióban 1954. szeptember 13. és 17. között lezajlott atombomba valóságos ledobásával egybekötött hadtest támadó gyakorlatról. Lásd még: források és hivatkozások</ref>
A gyakorlatban részt vevő {{szám|45000}} katona többsége kisebb-nagyobb mértékben [[Sugárbetegség|sugárfertőzést]]
Annak az állításnak, hogy német hadifoglyokat is vittek volna a terepre, hogy rajtuk is teszteljék a robbanás hatását, valószínűleg nincs alapja.<ref>
Hasonló kísérletet hajtott végre az Egyesült Államok is [[1951]] és [[1957]] között, [[Desert Rock hadgyakorlatok|Desert Rock]] kódnév alatt.
41. sor:
==Jegyzetek==
{{források}}
==Források és külső hivatkozások==
*[https://www.youtube.com/watch?v=TNuua9t_vNc ''Videoklip'' a műveletről]
| |||