A lap 2019. június 18., 19:23-kori változata szerkesztés Darinko (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 69 423 szerkesztés új lap		A lap 2019. június 18., 19:26-kori változata szerkesztés visszavonás Darinko (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 69 423 szerkesztés a →‎Története Újabb szerkesztés →
45. sor: == Története == A falutól ~~észalra~~északra fekvő ''„Duljine”'' nevű határrészén előkerült régészeti leletek alapján település már a ~~történeem~~történelem előtti időkben is létezett. A középkorban is többször említik. [[1443]]-ban, [[1444]]-ben és [[1506]]-ban ''„Haymocz”'', [[1446]]-ban ''„Hewmocz”'', [[1500]]-ban ''„Hemowcz”'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. Pozsega várának uradalmához tartozott.<ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.</ref> A török uralom idejében horvát katolikusok lakták. <ref> Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. </ref> [[1698]]-ban ''„Hemovczi”'' néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. <ref>[https://issuu.com/mesicbooks/docs/ive_ma__uran_-_popis_naselja_i_stan/5 Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása] </ref> 1702-ben 8, 1760-ban 16 ház állt a településen. <ref> Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. </ref> 51. sor: 1857-ben 167, 1910-ben 208 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2001-ben 138 lakosa volt. == Lakossága ==

„Gornji Emovci” változatai közötti eltérés