Wikipédia

„Spanyolország” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Viva La Panyola
Visszavontam 45.12.221.34 (vita) szerkesztését (oldid: 21439731)
Címke: Visszavonás
1. sor:
{{Ország infobox
| teljes név = PanyolSpanyol Királyság
| saját név = Reino de España<br />''Regne d'Espanya<br />Reino de España<br />Espainiako Erresuma<br />Reialme d'Espanha''
| zászló = Flag_of_Spain.svg
| címer = Escudo de España (mazonado).svg
| mottó = ''Plus Ultra''<br />([[magyar nyelv|magyarul]]: Tovább felfelé)
| himnusz = [[PanyolországSpanyolország himnusza|Marcha Real]]
| térkép = EU-Spain.svg
| főváros = [[Madrid]]
15. sor:
| hosszúság = K
| államforma = [[monarchia]]
| vezető cím 1 = [[PanyolországSpanyolország uralkodóinak listája|Király]]
| vezető név 1 = [[VI. Fülöp panyolspanyol király]]
| vezető cím 2 = [[Miniszterelnök]]
| vezető név 2 = [[Pedro Sánchez Pérez-Castejón]]
| hivatalos nyelv = kasztíliai [[PanyolSpanyol nyelv|panyolspanyol]] (államnyelv)
| beszélt nyelvek = regionálisan hivatalos a [[Katalán nyelv|katalán]], a [[Galiciai nyelv|galiciai]], a [[Baszk nyelv|baszk]] és az [[Aráni nyelv|aráni]], ezen kívül számos panyolspanyol nyelvjárás
| szuverenitás típusa = Alapítás
| esemény 1 = PanyolSpanyol állam ([[Aragónia]],<br />[[Kasztília]] és [[Navarra]]<br />egyesülése)
| esemény 2 = [[Alkotmány]]
| EU-csatlakozás = [[1986]]. [[január 1.]]
60. sor:
| népszámlálás_éve = [[2006]]
| népszámlálás = {{szám|44708964}} fő
| megjegyzés = <div align="center">{{PanyolországSpanyolország-térkép}}</div>
}}
 
'''PanyolországSpanyolország''', hivatalos nevén '''PanyolSpanyol Királyság''' ([[panyolspanyol nyelv|panyolulspanyolul]] és [[galiciai nyelv]]en ''Reino de España'', [[katalán nyelv|katalánul]] ''Regne d’Espanya,'' [[baszk nyelv]]en ''Espainiako Erresuma)'' független [[állam]] [[Dél-Európa|Dél-Európában]], illetve [[Észak-Afrika|Észak-]] és [[Nyugat-Afrika|Nyugat-Afrikában]] (a hozzá tartozó [[Ceuta]] és [[Melilla]] autonóm városokkal, valamint a [[Kanári-szigetek]]kel). A panyolspanyol szárazföld délről és keletről a [[Földközi-tenger]] (amelyben az országhoz tartozó [[Baleár-szigetek]] fekszenek), északról a [[Vizcayai-öböl]] éósés nyugatról az [[Atlanti-óceán]] alkot vele határt. A szárazföldön [[Portugália|Portugáliával]], [[Franciaország]]gal, [[Andorra|Andorrával]], [[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltárral]] és [[Marokkó]]val határos. PanyolországSpanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az [[Ibériai-félsziget]]en fekszenek. Fővárosa [[Madrid]].▼
=Éljen Panyolország!=
 
A modern PanyolországSpanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a [[kelták]], az [[Ibérek (Pireneusi-félsziget)|ibérek]], a [[ókori Róma|rómaiak]], a [[gótok|vizigótok]] és a [[mórok]]. A [[középkor]]ban, több mint öt [[évszázad]]ig, nagy területek voltak [[iszlám]] uralom alatt, melyeknek egy töredéke [[1492]]-ig állt fenn, amikor az [[Aragónia]] és [[Kasztília]] [[kereszténység|keresztény]] királyságai 770 év után elszakadtak a [[mórok]]tól. Ugyanabban az évben, [[Kolumbusz Kristóf]] elérte az [[Újvilág]]ot, amivel megalakította a világuraló [[PanyolSpanyol Birodalom|PanyolSpanyol Birodalmat]]. PanyolországSpanyolország vált [[Európa]] legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A [[20. század]] közepén [[Francisco Franco]] alakított ki [[diktatúra|diktatúrát]] PanyolországbanSpanyolországban, és [[Demokrácia|demokratikus]] állam csak [[1978]]-ban alakult ki. Az ország [[1986]]-ban belépett az [[Európai Unió]]ba, ezután PanyolországSpanyolország gazdasági és kulturális [[reneszánsz]]át élte egészen a [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-ban kirobbant gazdasági világválságig]], ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.<ref>[http://www.fn.hu/makro/20080721/osszedol_panyol_gazdasagosszedol_spanyol_gazdasag/ Összedől a panyolspanyol gazdaság?] – FN.hu, 2008. július 21.</ref>▼
▲'''Panyolország''', hivatalos nevén '''Panyol Királyság''' ([[panyol nyelv|panyolul]] és [[galiciai nyelv]]en ''Reino de España'', [[katalán nyelv|katalánul]] ''Regne d’Espanya,'' [[baszk nyelv]]en ''Espainiako Erresuma)'' független [[állam]] [[Dél-Európa|Dél-Európában]], illetve [[Észak-Afrika|Észak-]] és [[Nyugat-Afrika|Nyugat-Afrikában]] (a hozzá tartozó [[Ceuta]] és [[Melilla]] autonóm városokkal, valamint a [[Kanári-szigetek]]kel). A panyol szárazföld délről és keletről a [[Földközi-tenger]] (amelyben az országhoz tartozó [[Baleár-szigetek]] fekszenek), északról a [[Vizcayai-öböl]] éós nyugatról az [[Atlanti-óceán]] alkot vele határt. A szárazföldön [[Portugália|Portugáliával]], [[Franciaország]]gal, [[Andorra|Andorrával]], [[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltárral]] és [[Marokkó]]val határos. Panyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az [[Ibériai-félsziget]]en fekszenek. Fővárosa [[Madrid]].
 
▲A modern Panyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a [[kelták]], az [[Ibérek (Pireneusi-félsziget)|ibérek]], a [[ókori Róma|rómaiak]], a [[gótok|vizigótok]] és a [[mórok]]. A [[középkor]]ban, több mint öt [[évszázad]]ig, nagy területek voltak [[iszlám]] uralom alatt, melyeknek egy töredéke [[1492]]-ig állt fenn, amikor az [[Aragónia]] és [[Kasztília]] [[kereszténység|keresztény]] királyságai 770 év után elszakadtak a [[mórok]]tól. Ugyanabban az évben, [[Kolumbusz Kristóf]] elérte az [[Újvilág]]ot, amivel megalakította a világuraló [[Panyol Birodalom|Panyol Birodalmat]]. Panyolország vált [[Európa]] legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A [[20. század]] közepén [[Francisco Franco]] alakított ki [[diktatúra|diktatúrát]] Panyolországban, és [[Demokrácia|demokratikus]] állam csak [[1978]]-ban alakult ki. Az ország [[1986]]-ban belépett az [[Európai Unió]]ba, ezután Panyolország gazdasági és kulturális [[reneszánsz]]át élte egészen a [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-ban kirobbant gazdasági világválságig]], ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.<ref>[http://www.fn.hu/makro/20080721/osszedol_panyol_gazdasag/ Összedől a panyol gazdaság?] – FN.hu, 2008. július 21.</ref>
 
[[1992]]-ben [[Barcelona|Barcelonában]] rendezték meg az [[1992. évi nyári olimpiai játékok|olimpiát]].
74 ⟶ 72 sor:
 
== A nép- és országnév eredete ==
A ''panyolspanyol'' szó végső eredete a [[Latin nyelv|latin]] <small>HISPANIOLUS</small>, azaz körülbelül ’hispánka’, amely ''espaignol'' alakban került a [[Okcitán nyelv|provanszálba]], onnan ''español'' írásmóddal a [[PanyolSpanyol nyelv|panyolbaspanyolba]], majd a többi ([[Újlatin nyelvek|újlatin]]) nyelvbe. A [[magyar nyelv]]ben egy észak-olasz nyelvjárási – s-sel ejtett – ''spagnol'' alak honosodott meg. Azonban, míg nyelvünkben a „panyol”„spanyol” szó egyaránt utalhat panyolországispanyolországi és panyolspanyol nyelvű személyre vagy dologra, addig a panyolbanspanyolban megkülönböztetik a ''panyolspanyol'' (panyolországispanyolországi) és a ''panyolulspanyolul beszélő'' (panyolspanyol nyelvű) fogalmakat egymástól: előbbire az ''español,'' az utóbbira az ''hispano'' vagy ''latino'' szót alkalmazzák. Az ország önelnevezése – ''España'' – a latin <small>HISPANIA</small> folytatása, a középkori panyolbanspanyolban még ''Hespaña'' alakban is előfordult.
 
== Földrajz ==
85 ⟶ 83 sor:
* A '''[[Fájl:Flag of the Balearic Islands.svg|22px|A Baleár-szigetek zászlaja]] [[Baleár-szigetek]]''' a [[Földközi-tenger]]en 5014&nbsp;km², két főszigetből (Mallorca és Menorca), két kis szigetből (Ibiza és Formentera), illetve még 150 apró sziklából áll.
* A '''{{Kanári-szigetek}}''' az [[Atlanti-óceán]]ban 7550&nbsp;km², összesen 7 szigetből és 6 kisebb sziklaszigetből áll. Nyugati szigetei: Tenerife, La Palma, La Gomera, Hierro, keleti szigetei: Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és öt kis sziget. 1100&nbsp;km-re fekszik Cádiztól.
{{lásd|PanyolországSpanyolország szigeteinek listája}}
* {{Ceuta}} és {{Melilla}} városok [[Afrika]] északi részén és több sziget a Földközi-tengeren a [[Gibraltári-szoros]] közelében, mint [[Penon de Velez]], [[Alhucemas]] és [[Chafarinas]] szintén az ország területeit képezik.
 
Nem tartozik PanyolországhozSpanyolországhoz a jelenleg is brit [[koronagyarmat]] {{Gibraltár}}.
 
=== Domborzat ===
[[Fájl:Spain.png|bélyegkép|right|220px|PanyolországSpanyolország domborzati térképe]]
 
PanyolországSpanyolország területének nagy részét fennsíkok és hegységek uralják. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600&nbsp;m felett van.
 
{| class="navbox mw-collapsible mw-collapsed" style="text-align: left; border: 0px; margin-top: 0.2em; background-color: transparent; clear:none; width:70%;"
129 ⟶ 127 sor:
{{off-}}
 
Geológiailag, morfológiailag a panyolspanyol tájakat három nagyobb vidékre oszthatjuk:
* Az ország központi részén a [[Mezeta]] ''(Meseta Central Española)'' felföldje terül el, ami {{szám|200000|km²}}-t foglal magába, 600–1000 méter közötti váltakozó magassággal, átlagos magassága 700–800 méter. A [[Kasztíliai-választóhegység]] ''(Cordillera Central)'' osztja két részre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a Sierra de Gredos és a Sierra de Guadarrama. Így alakul ki a választóhegységtől északra az Északi-Mezeta ''(Meseta Septrentional),'' attól délre pedig a Déli-Mezeta ''(Meseta Meridional).''
* Belső peremhegységek vidéke:
136 ⟶ 134 sor:
* Külső peremhegységek vidéke:
** Északon a [[Kantábriai-hegység]] ''(Cordillera Cantabrica)'' 1700 méteres magasságával összekapcsolja az Asztúriai-hegyvidéket a Pireneusokkal, a Kantábriai-tenger mentén vonul végig. Legmagasabb csúcsa a Picos de Europa, 2645&nbsp;m.
** A [[Galíciai-hegység]] PanyolországSpanyolország északnyugati csücskében foglal helyet, rengeteg csipkézett öböllel a partvidéken.
** A [[Katalóniai-hegység]] délnyugat felől kapcsolódik ugyancsak a Pireneusok láncaihoz, legmagasabb vonulata a Montseny (1741&nbsp;m).
** Az [[Andalúziai-lánchegység]] vagy [[Bétikai-Kordilerrák]] az ország déli részén emelkedik, a [[Gibraltári-szoros]]tól a Cabo de la Nao fokáig. Az ország legmagasabb hegyei sorakoznak itt.
149 ⟶ 147 sor:
|Fájl:Valle de Chistau.jpg|[[Pireneusok]]
|Fájl:Trubia.jpg|[[Asztúria]]i táj
|Fájl:río Guadalquivir Cordoba.jpg|A [[Guadalquivir]] folyó [[Córdoba tartomány (PanyolországSpanyolország)|Córdobában]]
|Fájl:Ibiza rock volcano (747230830).jpg|Cala d'Hort, [[Ibiza]]
}}
 
=== Vízrajz ===
{{lásd|PanyolországSpanyolország szigeteinek listája}}
 
A PanyolországbanSpanyolországban található több mint 1800 folyam és forrás közül csak a [[Tajo]] hosszabb 960 [[kilométer]]nél, és 90 kivételével mind rövidebb 96 kilométernél. Ezek a rövid folyók csak kis vízmennyiséget szállítanak, és az év némely szakaszában ki is száradnak, ám mikor nagy a vízhozam, igen sebesek. A nagy folyók többsége a magas hegységekből ered, átfolyik a központi [[Mezeta|Mezetán]] és [[Portugália|Portugáliában]] ömlik bele az [[Atlanti-óceán]]ba (kivételt képez az [[Ebro]], amely a [[Földközi-tenger]]be torkollik). Az északnyugati partvidéket számos, [[fjord]]hoz hasonló sziklás benyúlás tarkítja.
 
A [[Mezeta|Mezetán]] keresztül nyugatra folyó folyamok közül a [[Duero]], a [[Tajo]], a [[Guadiana]] és a [[Guadalquivir]] a legnagyobb. A Guadalquivir az egyik legjelentősebb, mivel a folyó áradásai a közvetlen közelében termékeny völgyet alakítottak ki. A szárazföld belsejében a folyón nagyobb hajók is könnyen hajózhatnak, és [[Sevilla|Sevillát]] az egyetlen olyan belföldi panyolspanyol kikötővé teszi, ahonnan óceánjárók is indulnak. Az északi régió legnagyobb folyója a [[Miño (folyó)|Miño]].
 
Az ország legnagyobb gátja az [[El Atazar gát]] [[Madrid]] közelében, amely a város vízellátását biztosítja.
 
Európa legdélebben fekvő [[gleccser]]e a [[Sierra Nevada (PanyolországSpanyolország)|Sierra Nevada]] hegységben található [[Mulhacén]] hegyen van.<ref>{{Nagy képes földrajzi világatlasz}}</ref>
 
=== Éghajlat ===
Az ország területének csaknem teljes egésze a [[Szubtrópusok|szubtrópus]]i klímaövben fekszik, mindössze az [[Atlanti-óceán]] és a [[Vizcayai-öböl]] partvidéke tartozik az enyhe telű [[Óceáni éghajlat|óceáni]] éghajlathoz. A belső területeken a [[Kontinentális éghajlat|kontinentális]] hatás érvényesül. Az ország klímáját több zónára oszthatjuk.
 
{{fő|PanyolországSpanyolország éghajlata}}
 
=== Növény- és állatvilág ===
178 ⟶ 176 sor:
A ragadozó állatok közül előfordul a róka, a farkas, a [[vadmacska]], a [[párduchiúz]], a barnamedve, az afrikai eredetű [[egyiptomi mongúz]] és a [[petymeg]]. {{refhely|Országok lexikona A-Z, 2007}}
 
Európában csak itt él [[dögkeselyű]], ''(Máltán kívül)'' [[Kaméleonfélék|kaméleon]], [[cibetmacska]], védett a panyolspanyol [[kőszáli kecske]] és a [[muflon]].
{{lásd|:Kategória:PanyolországSpanyolország állatvilága}}
 
=== Természetvédelem ===
'''Természetvédelem alatt álló terület nagysága''': 9,2% (2003). Az [[UNESCO]] [[bioszféra]]-programja keretében 14 [[bioszféra-rezervátum]]ot alapítottak. Több régiót madárvédelmi területté nevezett ki a kormány, hat tengeri terület a Földközi-tengeren különleges védelem alatt áll.
 
PanyolországbanSpanyolországban környezetvédelmi problémát jelent az erdők fogyása, a [[talajerózió]], a tavak elsavasodása, a folyók szennyezése. A [[turizmus]] jelentős mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez, különösen a Földközi-tenger partján, a nyári hónapokban.
 
==== Nemzeti parkok ====
{{fő|PanyolországSpanyolország nemzeti parkjai}}
 
==== Természeti világörökség ====
201 ⟶ 199 sor:
 
== Történelme ==
{{Bővebben|PanyolországSpanyolország történelme}}
 
A hódítás hosszú és kemény harcai után az [[Ibériai-félsziget]] a [[Római Birodalom]] ''Hispania'' nevű provinciája lett. A korai középkorban [[germánok|germán]] uralom alatt állott. Később a behatoló [[muszlim]]ok hódították meg. Nagyon hosszú, átmeneti vereségeket hozó harcban az északi keresztény királyságok fokozatosan visszaszorították a muszlim uralmat, végül annak utolsó maradványát, [[Granada|Granadát]] is elfoglalták 1492-ben – abban az évben, amikor [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] felfedezte [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikát]]. Ekkor világbirodalom teremtődött. PanyolországSpanyolország lett [[Európa]] legerősebb hatalma. A világ vezető hatalma volt a 16. században és a 17. század első felében, de a folyamatos háborúk és más problémák fokozatosan aláásták erejét. [[Franciaország]] a 19. század elején megszállta PanyolországotSpanyolországot, ami káoszt váltott ki; a birodalom legnagyobb része függetlenné vált PanyolországtólSpanyolországtól, ahol folytatódott a politikai instabilitás. A [[20. század]]ban [[panyolspanyol polgárháború|polgárháború]] pusztította az országot, azután [[autoriter]] kormányzata volt. Ezekben az években az ország stagnált, bár az időszak végét jelentős gazdasági fejlődés jellemezte. 1978-ban a demokráciát helyreállították parlamentáris alkotmányos monarchia formájában. 1986-ban PanyolországSpanyolország csatlakozott az [[Európai Unió]]hoz; kulturális reneszánsz és komoly gazdasági növekedés követte a belépést.
 
=== Őskor ===
* '''Az Ibériai-félsziget őslakosai'''
A történelmi Hispania a jelenlegi PanyolországSpanyolország, már az ős- és új[[kőkor]]tól lakott volt. Az ország északi partvidékén, [[Santander]] közelében lévő barlangok ([[Altamira-barlang]]) az őskőkori ember festményeit rejtik. A 18 méter hosszú és 8 méter széles főterem mennyezetét szarvasokat, vaddisznókat, lovakat és bölényeket ábrázoló élethű festmények borítják – akad köztük két méternél hosszabb is. Az alakokat faszénnel rajzolták meg, majd földfestékekkel élénkvörösre és ibolyaszínűre festették. A kisebb termekben fekete színnel festett és vésett képek is találhatók. A festményeket [[1879]]-ben fedezte fel egy környékbeli földbirtokos, Marcellino de Sautola, aki tűzkőből és állati csontból készült szerszámokat is talált a barlangban. A panyolspanyol és külföldi szakértők eleinte hamisítványnak tartották a festményeket, amelyekről végül csak 1902-ben állapították meg, hogy valóban i. e. {{szám|13500}} körül készülhettek.
 
<center><gallery>
224 ⟶ 222 sor:
 
<center><gallery>
Fájl:Merida Roman Theatre2.jpg|[[Mérida (PanyolországSpanyolország)|Mérida]] ókori római színháza
File:Aqueduct of Segovia 02.jpg|[[Segovia római vízvezetéke]]
File:Spain Andalusia Cordoba BW 2015-10-27 13-54-14.jpg|[[Córdobai nagymecset]]
237 ⟶ 235 sor:
* '''A reconquista'''
[[Fájl:La Rendición de Granada - Pradilla.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|[[Francisco Pradilla Ortiz]]: Granada visszavétele]]
A [[13. század]] végére [[Kasztília]] és [[Aragónia uralkodóinak listája|Aragónia]] a keresztény hispániai területek két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1479-ben egyesült [[I. Izabella kasztíliai királynő|Izabella]] (Kasztília hercegnője) és [[II. Ferdinánd aragóniai király|Ferdinánd]] (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész PanyolországotSpanyolországot. [[1478]]-ban megalapították a könyörtelenségéről híres [[panyolspanyol inkvizíció]]t, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt. [[1482]]-ben megostromolták [[Granada|Granadát]] és 10 évvel később az utolsó [[mórok|mór]] király [[Boabdil]] is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492. március 31-én Izabella és Ferdinánd (''los reyes católicos'') – [[Tomás de Torquemada]] és az [[inkvizíció]] támogatásával – rendelkezést adott ki a panyolországispanyolországi [[zsidók]] kiűzéséről ''(expulsión),'' amelyet még abban az évben végrehajtottak.<ref>[http://www.hebraisztika.hu/attachments/00000174.pdf A zsidók kiőzése PanyolországbólSpanyolországból és Portugáliából], hebraisztika.hu</ref><ref>[https://www.historiaeweb.com/2018/02/24/expulsion-judios-1492/ La expulsión de los judíos de 1492], historiaeweb.com {{es}}</ref>
{{fő|Reconquista|PanyolSpanyol inkvizíció}}
[[Fájl:CristobalColon.jpg|bélyegkép|jobbra|175px|[[Kolumbusz Kristóf]]]]
 
=== Újkor ===
* '''A panyolspanyol birodalom fénykora'''
PanyolországSpanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban, [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] [[1492]]-es [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai]] partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a panyolspanyol kincstárba [[Mexikó]]ból és [[Peru]]ból, miután a hódítók földeket szereztek [[Kuba|Kubától]] [[Bolívia|Bolíviáig]]. PanyolországSpanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez a [[protekcionizmus]] hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezett [[Portugália|Portugáliával]], [[Anglia|Angliával]], [[Franciaország]]gal és [[Hollandia|Hollandiával]].
 
* '''PanyolSpanyol gyarmatosítás'''
 
[[Fájl:Iberian Union empires.svg|thumb|600px|center|A panyolspanyol (piros) és a portugál (kék) birodalom kiterjedése a 17-18. században]]
 
Az Újvilágba megindult a panyolspanyol [[konkvisztádor]]ok hada. A portugálokkal ellentétben a panyolokspanyolok az Újvilágban már [[Gyarmat (terület)|gyarmatokat]] létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a panyolspanyol királynak tartoztak felelősséggel.
 
Elsőként [[Hernán Cortés]] vezetett hadjáratot a mexikói [[aztékok]] ellen ([[1519]]), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a [[maja civilizáció|majákat]] hódította meg. 1531-ben [[Francisco Pizarro]] a perui [[Inka Birodalom|Inka Birodalmat]] döntötte meg. A hódítók hallatlan technikai fölénye, valamint a járványok nyomán az őslakosság alig 15-20%-a maradt életben.
255 ⟶ 253 sor:
* '''A birodalom hanyatlása'''
 
1808-ban [[I. Napóleon francia császár]] seregei behatoltak az országba és a panyolspanyol korona mindinkább elvesztette a gyarmatai feletti uralmat. Egy [[madridi felkelés]]t követően a panyolokspanyolok összefogtak, és öt éven át tartó [[félszigeti háború|függetlenségi háborút]] vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőt végleg kiűzték, és 1814-ben [[VII. Ferdinánd panyolspanyol király|VII. Ferdinánd]] visszakerült a panyolspanyol trónra. Ferdinánd 20 éves uralkodása alatt visszaállította az [[inkvizíció]]t, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot. A panyolspanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig kivívták függetlenségüket.
 
A végzetes 1898-as [[panyol–amerikaispanyol–amerikai háború]] a [[PanyolSpanyol Birodalom]] összeomlását jelentette. PanyolországSpanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, ami [[Kuba]], [[Puerto Rico]], Guam és [[Fülöp-szigetek]] elvesztését eredményezte. PanyolországSpanyolország gondjai tovább fokozódtak a [[20. század]] első feléig. [[1923]]-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt, [[Miguel Primo de Rivera]] államcsínyt hajtott végre és [[1930]]-ig katonai diktátorként kormányozta PanyolországotSpanyolországot. [[1931]]-ben [[XIII. Alfonz panyolspanyol király|XIII. Alfonz király]] elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második PanyolSpanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső konfliktusok áldozatává vált.
 
=== A 20. században ===
[[Fájl:Franco0001.PNG|jobbra|bélyegkép|170px|[[Francisco Franco]] diktátor]]
 
* '''A panyolspanyol polgárháború és a [[Francisco Franco|Franco]]-diktatúra (1936–1975)'''
 
Amikor [[1936]]-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, [[José Calvo Sotelo|José Calvo Sotelót]], a hadsereg jó indokot talált arra, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező [[polgárháború]] alatt (1936–39) a nacionalisták széles körű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a nemzetiszocialista [[Németország]]tól és a fasiszta [[Olaszország]]tól, míg a megválasztott republikánus kormány csak a szovjet segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetése ellenére [[Anglia]] és [[Franciaország]] a háború kiszélesedésétől félve megtagadta a republikánusok támogatását.
 
1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a polgárháborút, amely több mint 350&nbsp;000 panyolspanyol halálát követelte. Franco 35 éves uralma első felében politikailag és gazdaságilag PanyolországSpanyolország elszigetelődött, a gazdasági recesszió sújtotta az országot. Ez az állapot egészen az [[1950-es évek]]ig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés megteremtette a forrásokat az ország gazdaságának felépüléséhez. Az [[1970-es évek]]ben PanyolországnakSpanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.
 
Francót, aki sosem szüntette meg a királyságot, 1975-ben bekövetkezett halála után végrendelete szerint [[I. János Károly panyolspanyol király|I. János Károly]] (Juan Carlos I) király követte, XIII. Alfonz Bourbon-házi uralkodó unokája. PanyolországbanSpanyolországban János Károly reformjainak köszönhetően hamarosan létrejött a [[parlamenti demokrácia]].
 
==== 1975 után ====
PanyolországSpanyolország [[1986]]-ban csatlakozott az [[Európai Unió]]hoz. [[1992]]-ben az ország újra reflektorfénybe került, [[Barcelona]] adott otthont az olimpiai játékoknak, [[Sevilla]] az Expo92-nek, és 1992-ben Madridot kiáltották ki [[Európa kulturális fővárosa|Európa kulturális fővárosának]]. [[1996]] márciusában [[José María Aznar]] és [[Néppárt (PanyolországSpanyolország)|Néppártja]] (PP) nyerte meg a választásokat, és a mandátumok felét megszerezte a Kongresszusban. Aznar [[liberalizmus|liberalizálta]] a gazdaságot állami vállalatok [[privatizáció]]jával, a munkapiac reformjával, növelte a konkurenciaharcot néhány iparágban (főként a [[telekommunikáció]]ban). Aznar első hivatali idejében PanyolországSpanyolország belépett az [[Európai Gazdasági és Monetáris Unió]]ba. Ekkor PanyolországSpanyolország az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokkal]] és a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] többi tagjával együtt katonai műveletekben vett részt az akkori [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]]. Az ország részt vett a [[Bosznia-Hercegovina|boszniai]] és [[koszovó]]i békemissziókban is.
 
=== A 21. században ===
[[José María Aznar|Aznar]] [[2000]] márciusában újra megnyerte a választásokat és abszolút többséget szerzett a parlament mindkét házában. Ez lehetővé tette Aznarnak, hogy [[koalíció]]s partner nélkül alakítson kormányt. Az ország ekkor rendíthetetlen pártfogója lett a [[terrorizmus]] elleni harcnak. A [[2004]]-es választásokon Aznar alelnökét, [[Mariano Rajoy]]t nevezte ki a [[Néppárt (PanyolországSpanyolország)|Néppárt]] elnökjelöltjének maga helyett. A [[március 11.|március 11-i]] [[madrid]]i terrortámadás utóhatásaként a Néppárt a [[PanyolSpanyol Szocialista Munkáspárt]] javára elvesztette a választásokat és vezetője, [[José Luis Rodríguez Zapatero]] lett a miniszterelnök. Zapatero olyan kormányt nevezett ki, ahol ugyanannyi nő és férfi miniszter volt. A 2008-as gazdasági válság hatására bekövetkező illetve felerősödő panyolspanyol problémák (az ingatlanpiaci [[buborék (közgazdaságtan)|buborék]] kipukkadása, a magas [[munkanélküliség]] és az egyre nagyobb állami eladósodás) Zapatero bukásához vezettek. [[2011]]. novembere óta a [[konzervatív]] [[Mariano Rajoy]] volt a miniszterelnök, aki megszorításokkal igyekezett a bajokat orvosolni.
 
János Károly király lemondott a trónról VI. Fülöp javára.
 
A 2015. novemberi választások után 111 napon át egyik párt sem tudott koalíciós kormányt alakítani, ezért VI. Fülöp panyolspanyol király 2016-ban rendeleti úton feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki 2016. június 26-ára.<ref>http://www.t-zones.hu/cimlap/20160503-parlament-panyolorszagspanyolorszag-valasztasok.html</ref> A választást a Néppárt nyerte meg, a [[PSOE]] a második helyen végzett.<ref>http://magyarhirlap.hu/cikk/59389/A_konzervativ_Neppart_gyozott_PanyolorszagbanA_konzervativ_Neppart_gyozott_Spanyolorszagban</ref>
{{csonk-szakasz}}
 
284 ⟶ 282 sor:
[[Fájl:Palaciorealycatedraldelaalmudena.jpg|thumb|right|A királyi palota (balról) és az Almudena katedrális (jobbról) Madridban]]
[[Fájl:Congreso de los Diputados (España) 14.jpg|thumb|right|Palacio de las Cortes, a Kongresszus székháza, Madrid]]
[[Fájl:Mariano Rajoy (diciembre de 2011).jpg|bélyegkép|jobbra|175px|[[Mariano Rajoy]], PanyolországSpanyolország [[miniszterelnök]]e, 2011-ben]]
 
A parlamentáris [[demokrácia|demokráciát]] [[Francisco Franco|Franco tábornok]] halála után állították vissza, [[1975]]-ben, aki az [[1939]]-ben véget ért polgárháború óta irányította az országot. Az [[1978-as panyolspanyol alkotmány]] PanyolországotSpanyolországot [[alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchiának]] nyilvánította miniszterelnökkel, aki a kétkamarás parlament, a [[Cortes Generales]] vezetője. Ennek tagjait 4 évenként választják. [[1981]]. [[február 23.|február 23-án]] néhányan a hadseregből betörtek a parlamentbe és megpróbálták megdönteni a hatalmat. A katonaság nagy része azonban hűséges maradt [[I. János Károly panyolspanyol király|I. János Károly]] királyhoz, aki a PanyolSpanyol Hadsereg főparancsnokaként meghiúsította a puccsot.
 
[[1982]] októberében a [[PanyolSpanyol Szocialista Munkáspárt]] (PSOE) [[Felipe González Márquez]] vezetésével abszolút többséget szerzett a Képviselőházban és a Szenátusban egyaránt. Gonzáles és pártja 13 évig volt kormányon. Ez idő alatt PanyolországSpanyolország belépett a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-ba és az [[Európai Unió]]ba. Az ország nagy mértékben fejlődött az oktatás, az egészségügy és munkaügy területén is.
 
=== Alkotmány, államforma ===
PanyolországSpanyolország [[államforma|államformája]] [[alkotmányos monarchia]] az [[1978]]. évi [[alkotmány]] bevezetése óta. Az állam feje a [[király]], jelenleg [[VI. Fülöp panyolspanyol király|VI. Fülöp]] ([[panyolspanyol nyelv|panyolulspanyolul]] ''Felipe VI''). A király a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. Vétójoggal rendelkezik a parlamentben. Reprezentatív feladatokat lát el. Nyilvánosságra hozza, illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.
 
'''Törvényhozás''': Az ország kétkamarás [[parlament]]tel rendelkezik, amelynek neve ''Cortes Generales.'' A törvényhozó ágat a következők alkotják:
300 ⟶ 298 sor:
 
=== Közigazgatási beosztás ===
{{Bővebben|PanyolországSpanyolország közigazgatási beosztása}}
PanyolországSpanyolország [[közigazgatás]]a háromszintű. Az állam 17 [[PanyolországSpanyolország autonóm közösségei|autonóm közösségre]] ''(comunidad autónoma),'' 50 [[PanyolSpanyol tartományok|tartományra]] ''(provincia),'' továbbá mintegy 8000 [[község]]re (''municipio'', [[helyi önkormányzat]]) oszlik. A két [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] város, [[Ceuta]] és [[Melilla]] egyszerre autonóm város és község. Mindezeken kívül a legtöbb autonóm közösségben vannak bizonyos közigazgatási funkciói a ''comarca'' nevű területi egységnek, amely a tartománynál kisebb, de általában több községből áll, így az egykori magyar [[járás]]okhoz hasonlítható.
 
Az autonóm közösségek és városok mindegyike saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott közösségek [[Baszkföld (autonóm közösség)|Baszkföld]], [[Galicia]], [[Katalónia]] és [[Andalúzia]].
 
=== Politikai pártok ===
PanyolországSpanyolország meghatározó jellegű politikai tömörülései:
* [[PanyolSpanyol Szocialista Munkáspárt]] (PSOE)
* [[Néppárt (PanyolországSpanyolország)|Néppárt]] (PP)
* [[Konvergencia és Unió]] (CiU) – katalán párt
* [[Egyesült Baloldal (PanyolországSpanyolország)|Egyesült Baloldal]] (IU)
* [[Baszk Nemzeti Párt]] (PNV) – baszk párt
* [[Herri Batasuna]] (HB) – baszk párt
 
=== Védelmi rendszer ===
{{Bővebben|PanyolországSpanyolország hadereje}}
* '''Hadsereg'''
PanyolországSpanyolország katonai költségvetése 9 milliárd [[USD]], a [[GDP]] 1,1%-a volt [[2003]]-ban. Teljes személyi állománya {{szám|77000|fő}} ([[2006]]-ban), tartalék {{szám|295000|fő}} ([[2000]]-ben). Mozgósítható lakosság {{szám|10569785|fő}} [[2000]]-ben, amelyből {{szám|8481690|fő}} alkalmas katonai szolgálatra.
 
1997 óta a férfiaknak hat hónapos kötelező katonai szolgálati időt ír elő a törvény. 1996 előtt még 9 hónapos szolgálati idő volt. A katonai szolgálatot megtagadók száma évente eléri a {{szám|100000|főt}}.
 
PanyolországSpanyolország 1982-ben lett a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] tagja, 1986-ban a tagságot népszavazás útján is megerősítették. 1988-ban az [[Amerikai Egyesült Államok]] kivonta légierőit a Torrejónban található támaszpontról.
 
* '''Az idegenlégió:''' [[PanyolSpanyol Légió|PanyolSpanyol Idegenlégió]] ''(Legión Espanola'' vagy egyszerűen ''La Legión)''
* '''Csendőrség''' ''(Guardia Civil):'' A fegyveres testület létszáma {{szám|66000}} fő, férfiak és nők vegyesen vannak kötelékében (2004).
* '''Rendőrség''' ''(Policia local)''
 
== Népesség ==
{{Bővebben|PanyolokSpanyolok}}
=== Bevándorlás ===
{| class="navbox mw-collapsible mw-collapsed" style="text-align: left; border: 0px; margin-top: 0.2em; background-color: transparent; clear:none; width:80%;"
|-
! class="navbox-title" style="background-color: #f2dfce;" | Bevándorlók száma és aránya PanyolországbanSpanyolországban 1981 és 2008 között:
|-
|
{| class="toc" cellpadding=0 cellspacing=0 width=45% style="float:center; text-align:center;clear:all; margin-left:8px; font-size:90%;"
!bgcolor=blue colspan=20 style="color:white;"|Bevándorlók száma PanyolországbanSpanyolországban
|-bgcolor=#efefef
!width=15% |Év
374 ⟶ 372 sor:
 
=== Demográfia ===
[[2007]]. [[január 1.|január 1-jén]] PanyolországSpanyolország lakossága hivatalosan 45&nbsp;116&nbsp;894 fő volt<ref>http://www.ine.es/prensa/np457.pdf – La población empadronada en España supera los 45 millones de personas a 1 de enero de 2007, [[Instituto Nacional de Estadística]]. Kiadva [[2007]]. [[június 11.|június 11-én]].</ref>). Ebből {{szám|40634326}} panyolspanyol állampolgár, {{szám|4482568}} bevándorló volt. 2007-ben {{szám|957000}} fővel (2,12%) növekedett a népesség, így a lakosság száma immár a 46 milliót is meghaladja.<ref>{{Cite web |url=http://www.erdely.ma/eletmod.php?id=46681# |title=erdély ma - Rekordmértékű népességnövekedés PanyolországbanSpanyolországban<!-- Robot generálta cím --> |accessdate=2009-01-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120302065100/http://www.erdely.ma/eletmod.php?id=46681# |archivedate=2012-03-02 }}</ref> Az állam népsűrűsége 93 fő/km² ''(2018)'', ami a többi [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] országhoz alacsony, és lakosság eloszlása is aránytalan. A fővárost, [[Madrid]]ot övező területeken kívül a partvidék a legsűrűbben lakott.
 
A [[20. század]]ban PanyolországSpanyolország lakosságának száma megduplázódott, köszönhetően az [[1960-as évek|1960-as]] és [[1970-es évek]] látványos demográfiai fellendülésnek.
 
Az ország átlagos [[Teljes termékenységi arányszám|termékenységi rátája]] (TFR) : 1,28, ami nem éri el a népesség fenntartásához szükséges mértéket (2,1) és egyike a [[Országok termékenység szerinti listája|legalacsonyabbaknak]] a világon. Az, hogy a népesség – ami 2000-ben még csak 40 millió volt – az utóbbi 5 évben mégis évi {{szám|700000}} fővel [https://web.archive.org/web/20070706044326/http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996%2C39140985&_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=detailref&language=en&product=Yearlies_new_population&root=Yearlies_new_population%2FC%2FC1%2FC11%2Fcaa10000 ] nőtt, csakis a bevándorlásnak köszönhető. Az ország jelenkori fejlődésében a főváros mellett a tengerpartok jutottak előnyhöz – ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km²-enként.
384 ⟶ 382 sor:
 
{| align="center" style="text-align:center;"
|[[Fájl:EspDens2.jpg|bélyegkép|középre|250px|PanyolországSpanyolország [[népsűrűség]]e]]
|[[Fájl:Spain demography.png|bélyegkép|középre|250px|PanyolországSpanyolország népességének növekedése]]
|[[Fájl:Demografía urbana de España.png|bélyegkép|középre|250px|PanyolországSpanyolország nagyobb városai]]
|}
 
=== Legnépesebb települései ===
{{Bővebben|PanyolországSpanyolország városai}}
 
{{képdia
402 ⟶ 400 sor:
|Fájl:BCN02.jpg|[[Barcelona]]
|Fájl:Sevilla2005July 038.jpg|[[Sevilla]]
|File:Desde_el_micalet_mirando_hacia_el_norte.jpg|[[Valencia (PanyolországSpanyolország)|Valencia]]
|File:Zaragoza_shel.JPG|[[Zaragoza]]
|File:Puerto_de_M%C3%A1laga_01.jpg|[[Málaga]]
410 ⟶ 408 sor:
Az ország lakosainak 72%-a [[kasztíliaiak|kasztíliai]], 8%-a [[katalánok|katalán]], ugyanekkora része [[galíciaiak|galíciai]], és 2%-a [[baszkok|baszk]] nemzetiségűnek vallja magát.
 
Az [[Európai Unió]] bevándorlásának 50%-a PanyolországbanSpanyolországban csapódik le. PanyolországSpanyolország az Európai Unió belső migrációjának is a célállomása. Legnagyobb bevándorló csoportok: a latin-amerikaiak (1,5 millió), [[románok]] (1 millió),<ref>[https://index.hu/politika/kulfold/rom71108/]</ref> [[marokkóiak]] ({{szám|576000}}), [[britek]] ({{szám|314000}}), [[németek]] ({{szám|163000}}), [[olaszok]] ({{szám|134000}}), [[bolgárok]] ({{szám|121000}}), [[kínaiak]] ({{szám|104000}}), [[portugálok]] ({{szám|100000}}), [[franciák]] ({{szám|100000}}), [[ukránok]] ({{szám|70000}}), [[lengyelek]] ({{szám|61000}}).
 
A lakosság 62%-a kasztíliai panyolspanyol. 17% az autonóm Katalóniában élő katalán. A szintén autonóm Galícia lakói, a gallegók aránya 6%. A senkivel sem rokon [[baszkok]], [[Baszkföld (autonóm közösség)|Baszkföld]] lakói 2%-ot tesznek ki. Szintén 2% az aránya az országban szétszórtan élő cigányoknak. Az országban milliós nagyságrendben élnek a latin-amerikaiak, afrikaiak és kínaiak.<ref>Világ Országai Bt. 2008.</ref>
 
=== Vallás ===
Bár a [[PanyolországSpanyolország alkotmánya|panyolspanyol alkotmány]] második fejezete kimondja, hogy az országnak nincs fő vallása, a legtöbb követője mégis a [[római katolikus egyház|katolikus egyház]]nak van. A [[panyolokspanyolok]] 76%-a vallja magát [[katolicizmus|katolikusnak]], 2% valamilyen más vallás követőjének és 19% nem hívőnek vagy [[ateizmus|ateistának]]. [[2006]] [[október]]ében a PanyolSpanyol Szociológiai Kutatások Központja<ref>http://mas.lne.es/documentos/archivos/20-11-06-cis.pdf. – 32. és 32.a kérdés, Szociológiai Kutatások Központja. Kiadva [[2006]] [[október]]ében.</ref> elvégzett egy közvélemény-kutatást, amely szerint a magát katolikusnak valló emberek 54%-a nem, vagy csak nagyon ritkán jár templomba, 15%-a egy évben néhányszor, 10%-a havonta néhány alkalommal és 19%-a minden vasárnap és néha kétszer is egy héten.
 
A jelenlegi nagy bevándorlási hullámok ahhoz vezettek, hogy PanyolországbanSpanyolországban megnövekedett a [[iszlám]] hívők száma, és ma már 1 [[millió]] [[iszlám|muszlim]] él az országban. PanyolországSpanyolország fő területein nem éltek muszlimok századokon keresztül; bár a [[gyarmatosítás|gyarmati]] terjeszkedéskor [[Észak-Afrika|Észak-]] és [[Nyugat-Afrika|Nyugat-Afrikában]] az elfoglalt területeken iszlám hívők is éltek, főként [[PanyolSpanyol Marokkó]]ban és [[Nyugat-Szahara|Nyugat-Szaharában]]. Manapság az [[iszlám]] a második legjelentősebb vallás PanyolországbanSpanyolországban, és körülbelül a népesség 3%-a sorolja magát ehhez a felekezethez.
 
=== Nyelvek ===
{{PanyolországSpanyolország nyelvei és dialektusai}}
PanyolországbanSpanyolországban összesen öt különböző nyelvet (illetve ezek nyelvjárásait), valamint két [[dialektus]]t beszélnek. A hivatalos államnyelv, amelyet mindenki beszél, a [[PanyolSpanyol nyelv|kasztíliai panyolspanyol]]. A bonyolult ősi és nem [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai]] eredetű [[baszk nyelv]] kivételével valamennyi nyelv és dialektus a [[latin nyelv]]ből származik. A panyolspanyol államnyelv mellett a [[Katalán nyelv|katalán]], a [[Galiciai nyelv|galiciai]] (amely tulajdonképpen [[Portugál nyelv|portugál]] nyelvváltozat), valamint a baszk hivatalos nyelvek a saját [[PanyolországSpanyolország autonóm közösségei|autonóm közösségeikben]]. Az ötödik nyelv a katalánnal közeli rokonságban lévő [[Okcitán nyelv|okcitán]], amelynek gascon dialektusát (panyolországispanyolországi sztenderdizált változata az [[Aráni nyelv|aráni]]) a [[Pireneusok]] [[Aran-völgy]]ében beszélik. Az [[Asztúriai–leóni nyelv|asztúriai]] és az [[Aragóniai nyelv|aragóniai]] a kasztíliaival közeli rokonságban lévő [[középkor]]i dialektusok folytatásai, erősen visszaszoruló helyzetben. Az utóbbi három nyelvváltozat hivatalos elismert és állami védelemben részesül, azonban nem rendelkezik hivatalos státusszal.
 
== Gazdaság ==
429 ⟶ 427 sor:
[[Fájl:Tcreceesp.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Az ország [[GDP]]-jének változása 2000–2011 között]]
 
PanyolországSpanyolország gazdasági mutatói 2010-2018 között <ref>{{cite web|title=Report for Selected Countries and Subjects|periodical=|publisher=|url=https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=82&pr.y=1&sy=1980&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=184&s=NGDP_RPCH,NGDP,NGDPRPC,PCPIPCH,LUR,GGXWDG_NGDP&grp=0&a=|format=|accessdate=2018-09-01|last=|date=|year=|month=|day=|language=en-US|pages=|quote=}}</ref>ː
{| class="wikitable" style="text-align:center;"
!Év
514 ⟶ 512 sor:
 
=== Mezőgazdaság ===
A [[mezőgazdaság]] fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében, különösen a földművelés jelentős. A '''campo secanó'''t (száraz földet) külterjesen, öntözés nélkül művelik, legfőbb terményei az [[árpa (növényfaj)|árpa]], a [[búza]] és a [[hüvelyesek]]. A '''campo regadíó'''n (öntözött földön) [[citrusfélék]], [[gabona]], [[szőlő]] és zöldségfélék teremnek. PanyolországSpanyolország a világ első [[olajbogyó]]termesztője évi mintegy egymillió tonnával. Bor- és olívaexportja kiemelkedő, [[Katalónia]] Európa második pezsgőexportőre (Franciaország után).
 
Állattenyésztése alacsony színvonalú: [[juh]], [[selyemhernyó]], [[sertés]]. A gazdaságban fontos szerepet játszik a halászat, bár az 1980-as évek óta az Európai Unió előírásai ezt is korlátozzák. Legfontosabb központjai [[Galicia]] és a [[Kanári-szigetek]]; fő terményei a [[tonhal]], a [[szardínia (hal)|szardínia]], a [[tengeri csuka]], a [[makréla]], a [[szardella]], a [[tintahal]] és a [[kagylók|kagyló]].
 
==== Borászat ====
{{fő|PanyolországSpanyolország borvidékei}}
 
=== Ipar ===
 
Bányászata: PanyolországbanSpanyolországban főleg az északi vidékeken, Galíciában, Asztúriában, Baszkföldön illetve a délebbre eső területek közül a [[Sierra Morena]] hegyében és a Bétikai-Kordilerrákon foglalkoznak bányászattal. Bányászati központok: szén – [[Oviedo]], vasérc – [[Bilbao]], [[Santander]], réz – Andalúzia. További nyersanyagok: [[urán]], [[kőolaj]], [[földgáz]], [[só]]. [[Higany]] termelésben első a világon.
 
Energiaforrása a hazai [[feketekőszén]] kitermelésén alapul, de az atomerőművek és vízerőművek is fontos szerepet játszanak. 53,25% a villamosáramnak hőerőművekből származik, 16,40% vízerőművekből, 23,77% atomerőművekből. PanyolországSpanyolország déli részén már üzembe állítottak [[napkollektor]]okat.
 
Nyersanyagaira fejlődő ipar települt. Vaskohászat: centruma [[Bilbao]], Avilés. Gépgyártás: főleg járműipar, gépkocsigyártás – centruma: Barcelona, vasúti járművek gyártása és hajógyártás. Vegyipar: kénsavgyártás, műtrágya előállítása, gyógyszergyártás, gumigyártás. Könnyűipari vezető iparágazatai: textilipar (centruma Katalónia) és az élelmiszeripar. Fontos a halfeldolgozás.
533 ⟶ 531 sor:
 
==== Idegenforgalom ====
{{Bővebben|PanyolországSpanyolország turizmusa}}
 
Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás az [[turizmus|idegenforgalom]] (turizmus). PanyolországSpanyolország [[turizmus|turisztikai]] vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg. 2000-ben az ország vezető helyen állt a [[világörökség]] kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk.
 
* '''Fő idegenforgalmi központok''': a [[Costa Brava]], a [[Costa del Sol]], a [[Baleár-szigetek]] (sp. ''Islas Baleares)'' és a [[Kanári-szigetek]] (sp. ''Islas Canarias).''
551 ⟶ 549 sor:
 
== Közlekedés ==
[[File:Red española de autopistas y autovías.png|thumb|220px|PanyolországSpanyolország gyorsforgalmi útjai]]
[[Fájl:Euskotranabandoibarra.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Modern villamos Bilbaóban]]
=== Közúti közlekedés ===
A panyolspanyol közutak hossza 2003-ban {{szám|666300|km}} volt. Az autópályák hossza kb. {{szám|3000|km}}.
{{lásd|PanyolországSpanyolország autópályái}}
 
=== Vasúti közlekedés ===
{{fő|PanyolországSpanyolország vasúti közlekedése}}
A vasútvonalak hossza {{szám|15288|km}} (2008), részben állami, részben magánkézben, cégek tulajdonában van. Az országban a nyomtávolság 1668&nbsp;mm-es, szemben az európai standard 1435&nbsp;mm-rel. Emiatt a francia határon nyomtávváltásra van szükség.
 
566 ⟶ 564 sor:
 
=== Vízi közlekedés ===
19 nagy kikötője közül a legfontosabbak Barcelona és Bilbao kikötői. [[Valencia (PanyolországSpanyolország)|Valencia]], [[Gijón]] és [[Palma (Mallorca)|Palma de Mallorca]] ugyancsak jelentős forgalmat mutat fel. Kereskedelmi hajóflottája 144 hajóból áll (2004).
 
=== Légi közlekedés ===
634 ⟶ 632 sor:
 
=== Kulturális világörökség ===
PanyolországSpanyolország gazdag hagyományai tükröződnek abban is, hogy az [[UNESCO]] sok épített helyszínt nyilvánított [[világörökség]]gé.
{{fő|PanyolországSpanyolország világörökségi helyszínei}}
 
=== Művészetek ===
{{Bővebben|PanyolországSpanyolország művészete}}
 
'''Építészet'''
 
Jellegzetesen panyolspanyol földön kialakult építészeti, művészeti irányzatok: a [[mozarab stílus]], a [[mudéjar stílus]], a [[platareszk stílus]]. PanyolországbanSpanyolországban született a [[barokk]]. A panyolspanyol építészet leghíresebb panyolspanyol képviselői: [[José Churriguera]] {{WD|Q637172}}, [[Juan de Herrera]], [[Ventura Rodríguez]] és [[Juan de Villanueva]]. Az organikus építészet meghatározó egyénisége: [[Antoni Gaudí]] i Cornet (1852–1926) katalán építész. A modern, 20-21. századi építészet kimagasló alakjai: [[Ricardo Bofill]], [[Josep Lluís Sert]] és [[Santiago Calatrava]].
 
'''Képzőművészetek'''
 
A legnevesebb panyolspanyol festők, szobrászok: [[Diego Velázquez]] ([[1599]]–[[1660]]) andalúz festő, [[El Greco]] (Domenikosz Theotokopulosz) ([[1541]]–[[1614]]) görög származású festőművész, [[Francisco José de Goya y Lucientes|Francisco Goya]] ([[1746]]–[[1828]]), a romantika meghatározó festőalakja, [[Ignacio Zuloaga]] ([[1870]]–[[1945]]) baszk képzőművész, [[Juan Gris]] ([[1887]]–[[1927]]) a kubizmus képviselője, a rendkívül termékeny [[Pablo Picasso]] ([[1881]]–[[1973]]) andalúz festő, [[Joan Miró]] ([[1893]]–[[1983]]) katalán szürrealista festő, és a „szürrealizmus atyjaként” ismert [[Salvador Dalí]] ([[1904]]–[[1989]]) festő, szobrász, ékszerkészítő.
 
'''Irodalom'''
[[Fájl:Santiago Segura Busto.jpg|bélyegkép|jobbra|210px|[[Santiago Segura]] színész-rendező]]
[[Fájl:Miguel de Cervantes2.jpg|bélyegkép|jobbra|190px|[[Miguel de Cervantes]] író]]
* A mai panyolspanyol földön született '''irodalom''' legkiemelkedőbb alakjai az ókorban: [[Martialis]] (40–101) bilbilisi születésű és [[Lucius Annaeus Seneca]] (i. e. 4 – i. sz. 65) hispániai származású rómaiak voltak. Ők még latinul írták alkotásaikat.
* A panyolspanyol irodalom virágkora, a ''„Siglo de Oro”'' vagy magyarul „Aranyszázad” [[Miguel de Cervantes]] ([[1547]]–[[1616]]), a dagályos költő Luis de Góngora (1561–1627), [[Lope de Vega]] ([[1562]]–[[1635]]) komédiaíró, [[Pedro Calderón de la Barca]] ([[1600]]–[[1681]]) drámaíró és a bölcselő Baltasar [[Gracián y Morales]] ([[1601]]–[[1658]]) korszaka.
* Irodalmilag újat az 1800-as évek vége hozott a 98-as nemzedék képviselőivel, kiemelkedő alkotók a prózairodalomban [[Miguel de Unamuno]] ([[1864]]–[[1936]]) baszk származású esszéista és [[José Ortega y Gasset]] ([[1883]]–[[1955]]) esszéíró.
* A költészet világhírű egyénisége az andalúziai [[Federico García Lorca]] ([[1898]]–[[1936]]). PanyolországSpanyolország több [[Nobel-díj]]as íróval is büszkélkedhet, mint [[Juan Ramón Jiménez]] ([[1881]]–[[1958]], [[1956]] Nobel-díj) és [[Jorge Guillén|Vicente Aleixandre]] (1898–1984, [[1977]] Nobel-díj).
 
'''Filmművészet'''
 
Az első panyolspanyol film 1897-ben készült, az első hangosfilm 1932-ben. A modern európai '''filmművészet''' kiemelkedő mesterei: [[Luis Buñuel]] ([[1900]]–[[1983]]), [[Carlos Saura]] ([[1932]]–) és [[Pedro Almodóvar]] ([[1949]]–, többszörös Oscar-díjas) rendezők.
{{lásd|:Kategória:PanyolSpanyol filmművészet}}
 
'''Tánc, zene'''
 
A tánc és a zene a panyolspanyol folklór legismertebb elemei, vidékenként eltérő ritmusok, dallamok terjedtek el. Kedvelt panyolspanyol népi táncok: a kasztíliai [[charrada]] és [[rueda]], a galíciai [[munyeira]] és [[alborada]], az andalúziai [[flamenco]], [[fandango]], [[sequidilla]], [[sevillana]], [[bolero]] és [[zapateado]], a katalán [[sardanya]], az aragóniai [[jota]], az asztúriai [[danza prima]] és [[giraldilla]], a baszk [[aurresku]] harci tánc, a [[ezpata dantza]] kardtánc és a [[zorziko]].
 
A panyolországispanyolországi '''zeneművészet''' kiválóságai: [[Manuel de Falla]] ([[1867]]–[[1946]]) zeneszerző, [[Pau Casals|Pablo Casals]] ([[1876]]–[[1973]]) katalán csellóművész, [[Fernando Sorr]] gitárművész, [[Andrés Segovia]] ([[1893]]–[[1987]]) gitárművész, [[Paco de Lucía]] ([[1947]]–) gitárművész, [[Carlos Montoya]] gitárművész. Az operaszínpad világhírű előadói: [[Plácido Domingo]] ([[1941]]–), [[José Carreras]] ([[1946]]–) és [[Montserrat Caballé]] ([[1933]]–).
 
{{lásd|:Kategória:PanyolSpanyol zeneszerzők}}
{{lásd|PanyolországSpanyolország az Eurovíziós Dalfesztiválokon}}
 
=== Hagyományok ===
676 ⟶ 674 sor:
[[Fájl:Tomato gazpacho.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Gazpacho]]]]
 
Az ország mindennapi életében nagy szerepet játszanak a színpompás népi ünnepek ''(fiesta),'' a vallási eredetű [[romériá]]k, a helyi látványos több napos vigasságok. Minden városnak megvan a maga szentje, és annak az adott szent napjának ünnepe, azaz a ''fiesta mayor.'' Az egyik legszínesebb panyolspanyol népünnepély a ''[[feria]],'' azaz országos vásár, melyet minden évben, minden fontos helyen megrendeznek.
 
PanyolországSpanyolország legnevezetesebb tradíciója a [[bikaviadal]] ''(corrida de toros).'' Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó „nemzeti sportot” vagy a tüntetők és környezetvédők szerint „véres mészárlást”. Az újságokban a sportrovatokban szerepel. Az ország első nagy arénája [[Madrid]]ban épült 1749-ben. A hagyomány változó megítélését jelzi, hogy [[Katalónia|Katalóniában]] (gyakorlatilag Barcelonában) az autonóm parlament 2012. január 1-jétől a bikaviadalokat betiltotta.<ref>[http://twice.hu/hirek/betiltottak-barcelonaban-a-bikaviadalt Betiltották Barcelonában a bikaviadalt] (twice.hu)</ref>
 
Elterjedt népi labdajáték a Baszkföldről származó [[pelota]], amelyet ma már az ország más területein is szívesen játszanak, és a fallabdához hasonlítható.
684 ⟶ 682 sor:
=== Szokások – illemtan ===
<ref>Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó. 1998.</ref>
* A panyolokspanyolok délután fél kettő és fél öt között fogyasztják el az ebédet, majd a pihenő ([[szieszta]]) következik.
* A panyolokspanyolok nem szeretnek egyenes "nem"-et mondani, a legerősebb tagadó válaszuk: "Majd meglátjuk!"
* Az emberek általában étteremben látják vendégül a partnereiket. Az otthonukba szóló meghívás a nagyrabecsülés jele és ilyenkor illik a háziasszonynak ajándékot vinni (pl. csokoládé, cukrászsütemény vagy bor, mindez díszcsomagolásban), a gyerekeknek pedig édességet.
* A dáliáról és a krizantémról a halál jut a panyolokspanyolok eszébe, nem jó ötlet ilyen virágot vinni a vendéglátónak.
* A vacsora nem tart túl sokáig, de többnyire 10 után ér véget.
* Az étkezések alkalmával először a nőket és az idősebbeket szolgálják ki.
693 ⟶ 691 sor:
* Ha felnőtt ember jártában (az utcán) eszik, az nagy fokú illetlenség.
* Ha ajándékot kapunk, azonnal bontsuk ki a csomagot.
* Ne bíráljuk a bikaviadalokat, mert a panyoloknálspanyoloknál ez művészetnek számít. Ne firtassuk a magas adókat a vallási kérdéseket, továbbá nem érdemes a családról vagy a II. világháború alatti panyolspanyol semlegességről érdeklődni. Politikai összehasonlításokba sem érdemes belemenni. Kedvelt beszélgetési téma lehet a sport, az utazás, a kultúra, a történelem dicső emlékei. Értékelik, ha a külföldi panyolulspanyolul próbál beszélni.
* Beszélgetésnél a szemkontaktus fontos. Ha elmulasztjuk, akkor nem tekintenek minket őszintének és komolynak.
* Az amerikai OK kézjel itt trágárságnak minősül, a felfelé mutatott hüvelykujj pedig a baszk szeparatista mozgalom támogatását jelenti.
* Nem ajánlott ásítozni és nyújtózkodni mások előtt.
* A panyolspanyol partnerünk időnként belevághat a szavunkba, de ez nem modortalanságnak, hanem inkább feszült érdeklődésnek tudható be.
* Ha egy panyolnakspanyolnak szívességet teszünk, egy életre szóló barátot szerezhetünk magunknak.
 
=== Gasztronómia ===
[[Fájl:Chourizos de Mosteiro (16933302366).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Chorizo]] az asztúriai konyha egyik jellegzetes kolbászterméke]]
 
Az [[Ibériai-félsziget]] déli részén terem a zöld [[olívabogyó]], ezt használják koktélokhoz, hideg és meleg ételekhez egyaránt. Leveseik a hideg ''[[gazpacho]]'' és a meleg, húsos ''[[cocido]],'' a két levesfajtát sokféleképpen készítik. PanyolországSpanyolország legismertebb étele a ''[[paella]]'' a sáfránnyal sárgára színezett jó minőségű rizs, ehhez különféle zöldséget, halat, rákot, kagylót és húst adnak. A paellának ugyancsak sok változata kedvelt, közismert a ''valenciai paella.'' Húsételek közül birkát, bárányt, marhát, borjút, sertéshúst, csirkét fogyasztanak. Speciális panyolspanyol étel a bikaviadalokon elhullott állatból feldolgozott bikahús. Salátából elterjedt a zöldsaláta, a paprika, a paradicsom, az uborka, a rizs, a karfiol, és a gyümölcsök felhasználásával készített saláták. Desszertként gyümölcs, gyümölcssaláta, puding, fagylalt kerül az asztalra.
 
Bárokban kóstolható meg a sörkorcsolyaként készített ún. ''tapas,'' amelyet italok mellé szervíroznak.
 
A panyolokspanyolok borkedvelő és sörfogyasztó nép. Boraik közt főleg könnyű száraz, némileg fanyar ízhatásúakat találunk. A ''jerez'' (mi sherry néven ismerjük) a tokaji borok ízvilágára emlékeztet édes és száraz változattal. Speciális panyolspanyol alkoholtartalmú ital a bólészerű ''sangria,'' melyet gyümölcsökkel, fanyar vörösborral készítik, bolondítottabb fajtája a pezsgős sangria ''(sangria especial).''
 
A panyolokspanyolok korán reggeliznek, nem túl bőségesen, viszont az ebéd és a vacsora – főleg nyáron – későbbi órákban zajlik.
 
{{lásd|:Kategória:PanyolországSpanyolország gasztronómiája}}
 
== Sport ==
=== Olimpia ===
{{fő|PanyolországSpanyolország az olimpiai játékokon}}
 
=== Labdarúgás ===
A [[panyolspanyol labdarúgó-válogatott]] 1964-ben, 2008-ban és 2012-ben megnyerte a labdarúgó Európa-bajnokságot, 2010-ben pedig a labdarúgó Világbajnokságot.
 
A válogatott mellett rendkívül sikeresek a panyolspanyol klubcsapatok. A [[panyolspanyol labdarúgó-bajnokság (első osztály)|bajnokság]] három legsikeresebb csapata, amely eddig minden szezont az első osztályban töltötte, a [[Real Madrid CF|Real Madrid]], a [[FC Barcelona|Barcelona]] és az [[Athletic Club|Athletic Bilbao]]. További nevesebb panyolspanyol csapatok: [[Valencia CF|Valencia]], [[Atlético de Madrid|Atlético Madrid]], [[Sevilla FC|Sevilla]]
 
=== Tenisz ===
727 ⟶ 725 sor:
 
=== Formula–1 ===
A [[Formula–1]] már szinte a kezdetektől képviselteti magát az országban. A [[Formula–1 PanyolSpanyol Nagydíj|PanyolSpanyol Nagydíjat]] már a sorozat második évében, [[1951-es Formula–1 világbajnokság|1951]]-ben megrendezték [[Circuit de Pedralbes|Pedralbesben]]. Később [[Circuito Permanente del Jarama|Jarama]] és [[Circuit de Montjuïc|Montjuïc]] között változott a helyszín, előbbi a páros, utóbbi a páratlan években adott otthont a versenynek. 1976-tól csak Jaramában indultak. 1981-től öt évig egy újabb helyszín, [[Circuito Permanente de Jerez]] rendezte a nagydíjat. Néhány évig egyébként az [[Formula–1 Európai Nagydíj|Európai Nagydíjat]] is Jerezben rendezték. 1991-től a jelenlegi helyszínen, a [[Circuit de Catalunya]] elnevezésű [[Barcelona|Barcelonához]] közeli versenypályán folyik a verseny.
 
Az F1 legismertebb panyolspanyol versenyzője [[Fernando Alonso]]. Karrierjét a [[Minardi]]ban kezdte, még [[2001-es Formula–1 világbajnokság|2001]]-ben. Egy év tesztpilótai szerződés után a [[Renault F1|Renault]]-hoz került, ahol [[2005-ös Formula–1 világbajnokság|2005]]-ben és [[2006-os Formula–1 világbajnokság|2006]]-ban egyaránt világbajnoki címet szerzett, megszakítva [[Michael Schumacher]] ötéves egyeduralmát. [[2010-es Formula–1 világbajnokság|2010]] óta a [[Scuderia Ferrari|Ferrarinál]] szerepel. Rajta kívül három panyolspanyol szerepelt az utóbbi években, [[Jaime Alguersuari]], [[Pedro de la Rosa]] és [[Carlos Sainz Jr.]]. Utóbbi jelenleg a [[Red Bull Racing]] fiókcsapatánál, a [[Scuderia Toro Rosso]]-nál versenyez.
 
=== MotoGP ===
A [[MotoGP]]-ben az F1-gyel ellentétben több panyolspanyol vonatkozású siker lelhető fel. A 70-es és 80-as években két rendkívül sikeres panyolspanyol versenyző, [[Jorge Martínez]] és [[Ángel Nieto]] uralták az alsóbb kategóriákat. Utóbbi tizenhárom világbajnoki címével a mai napig az örökranglista második helyén áll, és több más összevetésben is rendkívül jó. A közelmúlt, illetve a jelen legsikeresebb versenyzői a kétszeres világbajnok [[Àlex Crivillé]], a még ma is versenyzők közül pedig a háromszoros győztes [[Dani Pedrosa]], az ugyancsak háromszor első [[Jorge Lorenzo]] vagy a [[2010-es MotoGP-világbajnokság|2010]]-es 125 köbcentiméteres, 2012-es Moto2-es világbajnok [[Marc Márquez]], aki [[2013-as MotoGP-világbajnokság|2013]] és [[2014-es MotoGP-világbajnokság|2014]] után [[2016-os MotoGP-világbajnokság|2016]]-ban is diadalmaskodott a legrangosabb világbajnoki sorozatban.
 
Itt is rendeznek [[MotoGP PanyolSpanyol Nagydíj|PanyolSpanyol Nagydíjat]], aminek nagyrészt Jerez adott otthont. Néhány évben a versenyt Jaramában, illetve Montjuïcben rendezték.
 
=== Rali ===
A [[rali-világbajnokság]] 1990-es és 1992-es világbajnoka [[Carlos Sainz]] volt egy [[Toyota Celica]] volánjánál. Később többször végzett a második és harmadik helyeken is. Jelenleg a [[Dakar-rali]]n indul, amelyet [[2010-es Dakar-rali|2010]]-ben meg is nyert. A [[katalán rali]] jelenleg is tagja a versenynaptárnak.
 
Az [[interkontinentális ralibajnokság|IRC]] panyolspanyol versenyét [[Asztúria|Asztúriában]] rendezik. A sorozat 2007-es győztese [[Enrique García Ojeda]].
 
== Ünnepek ==
{| class="navbox mw-collapsible {{#ifeq:{{{collapsed}}}|no|<-- alapból nyitva -->|mw-collapsed}}" style="text-align: left; border: 0px; margin-top: 0.2em; background-color: transparent; clear:none; width:90%;"
|-
! class="navbox-title" style="background-color: #f2dfce;" | {{{1|PanyolországiSpanyolországi ünnepek:<ref>Források: [http://www.timeanddate.com/calendar ] és [http://www.earthcalendar.net ]</ref>}}}
|-
|
769 ⟶ 767 sor:
* Május 31. [[Kasztília-La Mancha]] napja (Día de la Región de Castilla-La Mancha)
* '''[[Úrnapja]]''' (Día del Corpus) – A Pünkösd utáni második csütörtök.
* Június 9. [[La Rioja (PanyolországSpanyolország)|La Rioja]] tartomány napja (Día de La Rioja)
* Június 9. [[Murcía]] tartomány autonómiájának napja (Día de la Región de Murcía)
* Június 24. [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] ünnepe (Día de San Juan) ''([[Katalónia]])''
* Július 7-14. között. [[San Fermín]] napja, Bikafuttatás (Fiesta de San Fermín, Encierro de los Toros) ''(Pamplona)''
* '''Július 25. [[Idősebb Jakab apostol|Szent Jakab]] apostol, PanyolországSpanyolország védőszentje''' (Santiago Apóstol) ''(Baszkföld, Galicia, Kanári-szigetek, Kasztília és León, La Rioja, Madrid, Navarra)''
* Július 28. [[Kantábria]] napja (Día de las Instituciones de Cantabria)
* '''Augusztus 15. [[Nagyboldogasszony]]''' (La Asunción de la Virgen) ''(Andalúzia, Asztúria, Kanári-szigetek, Kantábria, Madrid)''
784 ⟶ 782 sor:
* '''November 1. [[Mindenszentek]] Ünnepe''' (Todos los Santos)
* December 3. [[Navarra]] tartomány napja (Día de Navarra)
* '''December 6. A PanyolSpanyol [[Alkotmány]] Napja (1978), Nemzeti Ünnep''' (Día de la Constitución Española)
* '''December 8. [[Szeplőtelen fogantatás]] Ünnepe''' (La Inmaculada Concepción)
* '''December 25. [[Karácsony]]''' (Navidad)
794 ⟶ 792 sor:
 
== Források ==
* García de Cortázar-González Vesga: ''PanyolországSpanyolország története'' (Osiris Kiadó, Bp., 2001)
* Anderle Ádám: ''PanyolországSpanyolország története'' (Pannonica Rt., 1999)
* Aurora Fernández Vegue: ''Museos de España'' (Subdireccio General de Promoción Exterior del Turismo, Turespana, Secretaria General de Turismo, Gaez S.A., Esp.) {{es}} {{ISBN|84-8152-097-7}}
* ''Baedeker PanyolországSpanyolország'' (Ikon Kiadó Kft., Bp., 1992) {{ISBN|963-7948-14-7}}
* ''Földrajzi világatlasz'' (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp., 2003)
* ''Cartographia világatlasz'' (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002)
804 ⟶ 802 sor:
 
== További információk ==
* [http://panyolorszagspanyolorszag.lap.hu/ PanyolországSpanyolország.lap.hu] – Linkgyűjtemény
* [http://panyolorszagspanyolorszag-kepgaleria.lap.hu/ PanyolországSpanyolország képgaléria.lap.hu] – Linkgyűjtemény
* [http://panyolorszagspanyolorszag.tlap.hu/ PanyolországSpanyolország] – Linkgyűjtemény
* [https://web.archive.org/web/20090311040855/http://www.terkep-maps.info/terkep-orszag/panyolorszagspanyolorszag PanyolországSpanyolország látnivalói élőben]
* [http://www.la-moncloa.es/ La Moncloa.es] – A panyolspanyol kormány hivatalos honlapja
* [http://www.mae.es/ Ministro de Asuntos Extranjeros] – A Külügyminisztérium hivatalos honlapja
* [http://www.congreso.es/ Congreso de los Diputados] – A Képviselőház hivatalos honlapja
814 ⟶ 812 sor:
* [http://www.casareal.es/ Casa Real] – A királyi család hivatalos honlapja
* [http://www.ine.es/ INE] – A Nemzeti Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja
* [http://www.proel.org/lenguas.html Proel.org] – PanyolországSpanyolország nyelveiről
 
{{PanyolországSpanyolország autonóm közösségei}}
{{PanyolSpanyol tartományok}}
{{Európa}}
{{EU-s országok}}
826 ⟶ 824 sor:
{{Latin Unió}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|panyolspanyol világ| |Földrajz||}}
 
[[Kategória:PanyolországSpanyolország| ]]
[[Kategória:Az Európai Unió tagállamai]]
[[Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolország”