„Román művészet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A876 (vitalap | szerkesztései) Deleted one false image. The man with the purple cap is bishop Ioan Inocențiu Micu-Klein (1692–1768). (Ion Budai-Deleanu did not complete priesthood.) |
Visszavontam az utolsó változtatást (A876), visszaállítva InternetArchiveBot szerkesztésére: szócikkcím nagybetűvel |
||
1. sor:
A '''román [[művészet]]''' mint a [[
A [[
== Népművészet ==
{{
A népművészet legjelentősebb része a [[falu]]si folklór keretében nyilvánul meg, de megvan a [[város]]i folklórban is, melyet meglehetősen erős szálak fűznek a falusihoz.<ref>Pop-Miculi 2. év, 57. o.</ref>
A román népművészet leginkább a használati tárgyak (viselet, [[kerámia]], növényi anyagokból font tárgyak, [[szőttes]]ek) alakjában és díszítéseiben, valamint a falusi hagyományos [[építészet]]ben, a [[
A [[19. század]] második felében beinduló modernizáció folyamatosan, és a [[21. század]]ra gyökeresen megváltoztatta a román [[társadalom|társadalmat]], aminek következménye többek között a népművészet sorvadásnak indulása is volt, azaz csaknem teljesen elveszítette eredeti funkcióit, és megváltozott. Az, ami megmaradt belőle vagy az, amivé vált, inkább a nem népi művészethez hasonlít abban az értelemben, hogy az emberek többsége nem gyakorolja, hanem nézőként vagy/és hallgatóként talál benne [[esztétika]]i élvezetet vagy szórakozást. Szakemberek megállapítják, hogy a népművészet szórakoztató, a divatnak alárendelt „fogyasztási cikk” lett.<ref>Például Pop 1998, idézi Balázs 2003, 29. o.</ref>
== Nem népi művészet ==
=== Irodalom ===
Kezdetében a román [[írásbeliség]] [[nyelv]]e nem a [[román nyelv|román volt]], hanem az [[óegyházi szláv nyelv|óegyházi szláv]], mivel a románságban a [[ortodox kereszténység]] honosodott meg.<ref>Călinescu 2001, 20–33. o. nyomán szerkesztett szakasz.</ref> Ez a [[Bizánci Birodalom]]ból származott ugyan, de [[
Románul viszonylag későn kezdtek írni, mégpedig az óegyházi szláv nyelv [[román cirill ábécé|cirill ábécéjének]] a románhoz való alkalmazott változatával. Az első fennmaradt román nyelvű szöveget [[1521]]-ben írták ([[Neacșu levele]]). Ebből a századból származik román nyelven néhány vallásos jellegű mű kézirata is, valamint az első ilyen nyelvű, ugyancsak vallásos [[
A [[17. század]]ban jelent meg az első román nyelvű krónika, Moldváé, [[Grigore Ureche]] tollából. Az utána következő moldvai krónikásnak, [[Miron Costin]]nak már [[nyugat]]i műveltsége is volt, vele a [[humanizmus]] is befolyásolta a román kultúrát, [[lengyelek|lengyel]] közvetítéssel.
28. sor:
Havasalföldről [[II. Konstantin havasalföldi fejedelem|Constantin Brâncoveanu]]t ([[1654]]–[[1714]]) ismerték mint humanista műveltségű fejedelmet, aki nevét [[építészet]]i [[stílus]] viseli.
A [[18. század]]ban Erdélyben megtört az ortodox egyház vallási monopóliuma a románság körében azzal, hogy megalakult a [[román görögkatolikus egyház]], a Nyugat felé való orientálódás újabb lépéseként. Ezt követően kialakult az [[Erdélyi iskola (mozgalom)|Erdélyi iskola]] néven ismert kulturális mozgalom. Az új egyház [[Róma|Rómával]] fenntartott kapcsolatai nyomán ez a mozgalom a [[felvilágosodás]] hatása alá került, mely később elérte Moldvát és Havasalföldöt is. [[Történelem|Történelmi]] és [[nyelvészet]]i munkáikkal, melyekben megnyilvánultak a felvilágosodás eszméi, és egész tevékenységükkel az Erdélyi iskola képviselői hozzájárultak a román nemzeti öntudat kialakulásához a románok [[Ókori Róma|római]] eredetének kihangsúlyozása révén. Velük kezdődött egyfajta nyelvújítás is azzal, hogy latin és [[újlatin nyelvek|újlatin]] szavak, valamint a [[latin ábécé]] használatát szorgalmazták. Ebben a században kezdődött el tulajdonképpen a modern román kultúra fejlődése erős [[Nyugat-Európa|nyugat-európa]]i hatásnak köszönhetően, és főleg [[Franciaország|francia]] és [[
Az [[1859]]-ben megtörtént Moldva és Havasalföld egyesülése nagy lendületet adott a román [[társadalom]]nak és kultúrának. A már meglévő magasszintű iskolák alapján [[egyetem]]eket létesítettek [[Jászvásár]]on és [[Bukarest]]ben. Az egyéb kulturális és tudományos intézmények száma is jelentősen megnőtt, melyek között a [[Román Akadémia]] volt a legfontosabb. Kialakult a román nyelv [[sztenderd nyelvváltozat|sztenderd változata]], és áttértek a latin ábécé használatára.
34. sor:
A [[19. század]] elejéig a szellemi tevékenységek írásos rögzítésében együtt jelentek meg szépirodalmi, vallásos, történelmi és filozófiai jellegű elemek.
=== Szépirodalom ===
Az első román nyelvű szépirodalmi alkotások [[költészet|vers]]es részletekként jelentek meg például Miron Costin krónikájában, majd Dosoftei moldvai [[érsek|metropolita]] költemény alakú [[zsoltár]]fordításaiban.<ref>Călinescu 2001, 38–359. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.</ref>
41 ⟶ 42 sor:
[[1844]]-ben megjelent az első román irodalmi folyóirat, a ''Dacia literară'', amelyet [[Mihail Kogălniceanu]] hozott létre. Érdeme régebbi fontos művek kiadása, és irodalmi kritikusként folytatott tevékenysége, mellyel a jó minőségű eredeti művek alkotására buzdított.
Ebben az időszakban kezdtek [[
Ugyancsak a 19. század első felében jelent meg a román szép[[próza]] is, [[Constantin Negruzzi]] műveivel, melyek közül az ''Alexandru Lăpușneanu'' történelmi [[novella|novellája]] emelkedik ki pozitív romantikájával. A hátborzongató és egzotikus romantikának is van képviselője [[Dimitrie Bolintineanu]] személyében, az ő ''Mihnea și baba'' (Mihnea és az öregasszony) költeményével.
69 ⟶ 70 sor:
A második világháború után a [[kommunizmus|kommunista]] rendszer körülményei között komolyan sérült az irodalom szabadsága, melyet az ún. [[szocialista realizmus]] dominált az [[1950-es évek]]ben és az [[1960-as évek]] első felében, majd rövid szabadabb légkörű időszak után [[Nicolae Ceaușescu]] [[személyi kultusz]]ának légköre fosztotta meg a szabad megnyilvánulástól. Ennek ellenére tehetséges alkotóknak sikerült értékes műveket napvilágra hozniuk. Regényírók között ilyenek voltak [[Marin Preda]], [[Nicolae Breban]] vagy [[Augustin Buzura]], költők között pedig [[Nichita Stănescu]] vagy [[Marin Sorescu]].<ref>[https://fr.scribd.com/document/35969572/Lit-rom-Postbelica-Contemporana Ioana 2010].</ref>
== Színjátszás ==
Román nyelven először [[1816]]-ban játszottak színdarabot Jászvásáron.<ref name="teatrului">[http://ziarullumina.ro/amintiri-din-copilaria-teatrului-romanesc-62543.html Amintiri din copilăria teatrului românesc]</ref> Műkedvelő [[nemesség|nemesek]] adták elő egy nemesi házban rögtönzött teremben, [[Gheorghe Asachi]] szervezésében, Salomon Gessner [[svájc]]i és Jean-Pierre Claris de Florian francia 18. századi írók egyfelvonásos pásztorjátékát ''Mirtil și Hloe'' (Mirtill és Kloé) címmel. Bukarestben [[1819]]-ben játszottak először románul, [[Euripidész]] ''Hekabé''ját.<ref name="teatrului"/>
90 ⟶ 92 sor:
[[1965]] és [[1971]] között engedett valamennyire a rendszer nyomása, egyes idegen nyugati darabokat, köztük [[Eugène Ionesco]]éit is be lehetett mutatni, de azután a kommunista nacionalizmus lett urrá a kultúrán. Az öncenzúra mellett kemény hivatalos cenzúra működött, a lejátszandó darabot be kellett adni ellenőrzésre a kommunista párt helyi bizottságának, és ha az jóváhagyta, premier előtt egy zsűri megtekintette, majd jóváhagyta vagy nem a rendezést. Ilyen körülmények között tehetséges rendezők, mint [[Vlad Mugur]], [[Liviu Ciulei]], [[Lucian Pintilie]] és [[Andrei Șerban]] elhagyták az országot.<ref>Cîntec 2010, 69–72. o.</ref>
== Filmművészet ==
Romániában az első [[film]]vetítés [[1896]]-ban zajlott le Bukarestben.<ref name="Corciovescu">Corciovescu – Rîpeanu 1989, 18–448. o.</ref> A következő évben egy francia [[
Az [[1950-es évek]]ben a filmművészet anyagi háttere jól kifejlődött a [[Buftea]] helységben megépített világszínvonalú stúdiókkal és kiterjedt országos [[filmszínház]]hálózattal. Ugyanakkor megalapították az egyetemi szintű képzést a különféle filmes szakmák részére, azonban az akkori román filmek kevés művészi értéket mutattak, mivel inkább a kommunista propaganda eszközei voltak. Mégis, a kevés nem ilyen jellegű film közül az egyik nemzetközi elismerést is elért. [[1957]]-ben a ''Scurtă istorie'' (Rövid történelem), Ion Popescu-Gopo rendező animációs filmje magkapta a [[Cannes-i fesztivál|Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon]] a legjobb rövidfilmnek járó [[Arany Pálma (rövidfilm)|Arany Pálma]] díjat.<ref name="Corciovescu"/>
98 ⟶ 100 sor:
A viszonylagos liberalizáció éveiben még néhány filmnek volt nemzetközi sikere:
* [[1965]] – ''Pădurea spânzurațior'' ([[Akasztottak erdeje (film)|Akasztottak erdeje]]) (Liviu Rebreanu regényének megfilmesítése) – Liviu Ciulei rendező – a legjobb rendezés díja a cannes-i fesztiválon;
* [[1966]] – ''Răscoala'' (A felkelés) – (Liviu Rebreanu regénye nyomán) – [[Mircea Mureșan]] rendező – a legjobb első alkotás díja a cannes-i fesztiválon;
* [[1969]] – ''Cântecele Renașterii'' (A reneszánsz énekei) – [[Mirel Ilieșiu]] rendező – rövidfilmek nagydíja a cannes-i fesztiválon.
Még az [[1980-as évek]]ben is volt két nemzetközi siker:
* [[1983]] – ''Bătrânețe'' (Öregség) – [[Cornel Diaconu]] rendező – a [[Bilbao]]i Dokumentum- és Rövidfilmek Nemzetközi Fesztiváljának nagydíja;
* [[1986]] – ''Pas în doi'' ([[Pasodoble]]) – [[Dan Pița]] rendező – a [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]] elismerése.
[[1990]] után az idősebb rendezők közül nemzetközi elismerést nyertek:
* [[1992]] – ''Hotel de lux'' (Luxusszálloda) – Dan Pița – Ezüst Oroszlán díj a [[Velencei Nemzetközi Filmfesztivál]]on;<ref>{{en}} [
* [[1998]] – ''Terminal paradis'' (Mennyország végállomás) – Lucian Pintilie rendező – a zsűri különdíja a velencei fesztiválon.<ref>{{en}} [
A [[2000-es évek]]ben új tehetséges rendezőnemzedék nőtt fel, mely filmjeinek értékét számos fesztiváldíjjal ismerték el. Néhány példa csak a legkiemelkedőbb egész estét betöltő filmek közül:
116 ⟶ 118 sor:
[[Fájl:Cristian_Mungiu_Cannes_2012.jpg|thumb|150px|<center>[[Cristian Mungiu]]]]
* [[2005]] – ''Moartea domnului Lăzărescu'' (Lăzărescu úr halála) – [[Cristi Puiu]] – ''Un certain regard'' díj a cannes-i fesztiválon;<ref>{{en}} [
* [[2006]] – ''A fost sau n-a fost?'' (Az volt-e vagy sem?) – [[Corneliu Porumboiu]] – [[Arany Kamera]] díj a cannes-i fesztiválon;<ref>{{en}} [
* [[2007]] – ''4 luni, 3 săptămâni, 2 zile'' ([[4 hónap, 3 hét, 2 nap]]) – [[Cristian Mungiu]] – [[Arany Pálma]] díj a cannes-i fesztiválon;<ref name="dij_2007">{{en}} [
* [[2007]] – ''Nesfârșit'' (Végtelen) – [[Cristian Nemescu]] – ''Un certain regard'' díj;<ref name="dij_2007"/>
* [[2010]] – ''Eu când vreau să fluier, fluier'' (Én, ha fütyülni akarok, fütyülök) – [[Florin Șerban]] – a zsűri nagydíja a [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]]on;<ref>{{en}} [
* [[2015]] – ''Aferim!'' – [[Radu Jude]] – [[Ezüst Medve díj a legjobb rendezőnek]] a berlini fesztiválon;<ref>{{en}} [
* [[2018]] – ''[[Nu mă atinge-mă]]'' – [[Adina Pintilie]] – [[Arany Medve]] a berlini fesztiválon.<ref>{{cite web|url=http://www.maszol.ro/index.php/kultura/92784-els-nagyjatekfilmjevel-nyert-arany-medvet-adina-pintilie|title=Első nagyjátékfilmjével nyert Arany Medvét Adina Pintilie|publisher=Maszol|date=2018-02-24|accessdate=2018-03-12}}</ref>
[[2002]] óta Kolozsvár is nemzetközi filmfesztiválok helye lett. Itt zajlik le évente a ''[[Transilvania International Film Festival]]'' (Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztivál), a ''Comedy Cluj'' nemzetközi filmvígjáték fesztivál,<ref>{{en}} [http://comedycluj.ro/ A ''Comedy Cluj'' honlapja]. Hozzáférés: 2017. október 15.</ref> és a ''Serile filmului gay'' (A Meleg film estéi) nemzetközi filmfesztivál.<ref>{{en}} [http://serilefilmuluigay.ro/2016/en/home/ A ''Serile filmului gay'' honlapja]. Hozzáférés: 2017. október 15.</ref>
128 ⟶ 130 sor:
Jelenleg a bufteai filmstúdió komplexum [[Castel Film Studios]] néven sok külföldi film forgatására nyújt anyagi hátteret és műszaki személyzetet.<ref>{{ro}} [http://castelfilm.ro/ A Castel Film Studios honlapja]. Hozzáférés: 2017. október 15.</ref>
== Zene ==
=== Komolyzene ===▼
▲===Komolyzene===
A románok lakta térségben a nem folklórhoz tartozó zene az ortodox templomokban jelent meg [[dal|ének]] alakjában a [[10. század]]ban.<ref>Stoianov 2005, 23–66. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.</ref> Ez a szertartásokhoz tartozott, bizánci eredete volt, és eleinte [[görög nyelv|görögül]], majd az óegyházi szláv nyelven művelték. Az utóbbi a [[14. század]]ban lett hivatalos az [[egyház]]ban. Ennek az éneknek megvoltak a bizánci zene vonásai, és valamennyire hatott rá a román zenei folklór is. A [[kolostor]]ok voltak azok a művelődési központok, ahol tanították, és a jelentősebbek saját énekstílust dolgoztak ki. A legrégebbről fennmaradt bizánci énekes dokumentum a [[10. század|10]]–[[12. század]]ból, jászvásári központból származik. Az első ismert szerző a [[putnai kolostor]]ban a [[15. század]]ban élt Ioasaf, a ''Megcsalattatott Ádám'' énekével. Ebben a kolostorban tevékenykedett ennek központi figurája, Eustație is, az első jelentős román zeneszerző, akitől a 16. század elején alkotott ''Énekes-könyv'' származik. A [[15. század|15]]-től a 17. századig folyamatosan áttértek a templomi énekben a román nyelvre.
147 ⟶ 150 sor:
Elsőként komponált [[szimfonikus zenekar|szimfonikus zenét]] [[George Stephănescu]], nyugaton is zenei tanulmányokat végzett zeneszerző: az ''A-dúr szimfóniá''t és a ''Nemzeti nyitány''t.
Fontos oldala a román zenei spektrumnak a szintén népdalon alapuló kóruszene, mely kezdeményezője [[Gavriil Musicescu]] (1847–1903) volt. Egy másik kezdeményező [[Iacob Mureșianu (zeneszerző)|Iacob Mureșianu]] volt, aki elsőként komponált román [[oratórium]]ot.
A 19. század második felében nagyon népszerű volt, és máig a nagyközönség által a legismertebbek között van [[Ciprian Porumbescu]], aki sokat merített a zenei folklórból. Leghíresebb műve a ''Ballada hegedűre és zongorára''.
157 ⟶ 160 sor:
Nagyobb nemzetközi elismerést nyert több román előadóművész, mint zeneszerző. Ilyenek [[Dinu Lipatti]] ([[1917]]–[[1950]])<ref>Siek 2016, 105–106. o.</ref> és [[Radu Lupu]] (sz. [[1945]])<ref>Siek 2016, 111. o.</ref> zongoraművészek, [[Sergiu Celibidache]] ([[1912]]–[[1996]])<ref>{{en}} [https://www.allmusic.com/artist/sergiu-celibidache-mn0001353845/biography Roy Brewer. Sergiu Celibidache. ALLMUSIC]. Hozzáférés: 2017. október 15.</ref> és [[Ionel Perlea]] ([[1900]]–[[1970]])<ref>{{en}} [http://www.soundfountain.org/rem/remperlea.html Bruil 2002].</ref> karmesterek, [[Ileana Cotrubaș]] (sz. [[1939]])<ref>{{en}} [http://www.bruceduffie.com/cotrubas.html Bruce Duffie interjúja Ileana Cotrubașsal]. 1986. Hozzáférés: 2017. október 15.</ref> és [[Angela Gheorghiu]] (sz. [[1965]])<ref>[http://www.angelagheorghiu.com/ Angela Gheorghiu hivatalos honlapja]. Hozzáférés: 2017. október 15.</ref> operaénekesek.
=== Könnyű zenei műfajok ===
A román [[könnyűzene]] története a 19. század közepéig megy vissza, amikor nyugati románcok, keringők és egyéb táncok hatoltak be a városi folklórba, majd román zeneszerzők is komponálni kezdtek ilyeneket.<ref>Pop-Miculi é. n., 58. o.</ref> A két világháború között a [[tangó]] jött divatba, majd a [[dzsessz]] hatása mutatkozott a [[foxtrott]]ban. A második világháború után a [[bossa nova|bossa novából]] és a [[rumba|rumbából]] merítettek a zeneszerzők.
166 ⟶ 170 sor:
Jelenleg minden nyugaton is jelenlévő könnyű zenei műfaj jelen van Romániában. Nagy visszhangja van az [[Eurovíziós Dalfesztivál]]nak, amely előtt minden évben megrendezik a [[Selecția Națională|Nemzeti Válogatót]].<ref>[https://eurovision.tv/country/romania/profile Románia oldala az [[Eurovíziós Dalfesztivál]] honlapján]. Hozzáférés: 2017. október 15.</ref>
== Képzőművészet ==
=== Festészet ===▼
▲===Festészet===
Az első románok által készített [[képzőművészet]]i alkotások a [[bizánci művészet]] szabályai szerint templomok belső falaira festett [[freskó]]k voltak. A legrégebbről fennmaradtak (14. század) az egy ideig Havasalföld fejedelmi székhelyéül szolgáló [[Curtea de Argeș]] város [[Curtea de Argeș bizánci és posztbizánci templomai|fejedelmi templomában]] találhatók, de a legérdekesebbek a bukovinai [[Voroneți kolostor|Voroneț]], [[Moldovițai kolostor|Moldovița]] és [[Sucevițai kolostor|Sucevița]] kolostorok templomainak a festett külső falai a 16. századból. Mindezek festői ismeretlenek. Az első ismert román festő a 15. században élt [[Gavril Uric]], akinek egy, a négy evangéliumot tartalmazó könyv illusztrációi maradtak fenn.<ref>[https://www.edusoft.ro/artele-plastice-romanesti/ Pătruț 2015. május 6].</ref>
183 ⟶ 188 sor:
A [[kubizmus]]nak, az [[Absztrakt művészet|absztrakt festészetnek]] is voltak képviselői a román festészetben, de kevésbé ismertek az előzőeknél. Jelentősebb egészen modern festő volt [[Ion Țuculescu]] ([[1910]]–[[1962]]), aki főfoglalkozását tekintve [[mikrobiológia|mikrobiológus]] és orvos volt, nem folytatott festészeti tanulmányokat, és halála utánig kívül esett az elfogadott művészek köréből, de azután nagyon eredeti [[expresszionizmus|expresszionistaként]] tartották számon.<ref>Florea 1985, 290 291. o.</ref>
=== Szobrászat ===
[[Fájl:Constantin_Brancusi,_Portrait_of_Mlle_Pogany,_1912,_Philadelphia_Museum_of_Modern_Art,_Philadelphia.jpg|thumb|150px|right|''Pogány kisasszony'', [[Constantin Brâncuși]] szobra]]
A 19. század közepéig a románoknak nem volt tulajdonképpeni [[szobrászat]]uk. Román tematikával is foglalkozó első szobrász az [[1849]]-ben Bukarestben letelepedő német [[Karl Storck]] volt, aki neoklasszicista stílusban alkotott. A Szépművészeti Iskolában ő tanította a szobrászatot az első román szobrászoknak.<ref>Florea 1985, 225–226. o.</ref>
Két jelentős szobrász a 20. század első felében tűnt fel. Mindkettő távol állt az akadémizmustól, de egymástól is. Az első Dimitrie Paciurea volt, aki [[mítosz|mitikus]] [[
== Építészet ==▼
▲==Építészet==
[[Fájl:Voronet_Intrare.JPG|thumb|250px|<center>A [[voroneți kolostor]] temploma]]
Sajátos román stílust a 15. századtól kezdve épült templomok építészetében lehet tapasztalni Moldvában és Havasalföldön. Ez tulajdonképpen a helyi falusi faépületek stílusának a bizánci és a [[gótika|gótikus]] stílussal való ötvözetét képezi, és éppen ebben áll az eredetisége.<ref>Drăguț 1982, 152. o.</ref> Tovább használva ennek a stílusnak az elemeit, a 16. században épült [[észak-moldvai kolostorok]] templomai hozzáadtak olykor [[reneszánsz]] elemeket is, de legjelentősebb újdonságuk a gazdagon festett külső falak voltak.<ref>Drăguț 1982, 233. o.</ref> E templomok szépségét és eredetiségét ismerte el az UNESCO, amikor nyolcukat felvette a [[Románia világörökségi helyszínei|Világörökségi Helyek Listájára]].<ref>{{en}} Az UNESCO honlapjának [http://whc.unesco.org/en/list/598 Churches of Moldavia] (Moldvai templomok) oldala. Hozzáférés: 2017. október 15.</ref>
Más stílust alkalmaztak Havasalföldön ugyanabban a században. Ennek legjelentősebb példája a Curtea de Argeșben épült püspöki templom. Alapstílusa a bizánci, gazdag kőfaragások díszítik, és találhatók benne a [[Kaukázus (régió)|kaukázusi]] és az [[
A 17. században már nem festették a templomok külső falait, de néhány temploméit csipkére emlékeztető kőfaragások díszítik. Ilyen Jászvásáron a [[Trei Ierarhi-templom]]. Ezen találhatók az [[Az iszlám művészete|iszlám művészet]]ből, az [[Örmények|örmény]] és [[Grúzok|grúz]] művészetből származó elemek, melyek harmonikusan illeszkednek egymásba, de felismerhető benne [[barokk]]os díszítő emfázis is.<ref>Drăguț 1982, 352–253. o.</ref>
207 ⟶ 214 sor:
A kommunista rendszer éveiben jellegtelen [[panelház]]akból álló városnegyedek szaporodtak el. Csak 1989 után fejezték be az azelőtt ''Casa Poporului/Republicii'' (A Nép/Köztársaság Háza) néven épülő, ma ''Palatul Parlamentului'' (A Parlament Palotája) néven ismert épületet, amely Ceaușescu [[megalománia|megalomániáját]] tükrözi. Építészeti szempontból a neoklasszicizmus és a szocialista realizmus keveréke. Azon kívül hogy a román [[parlament]] két házának ad otthont, [[turizmus|turisztikai]] érdekesség is lett mint a világ második legnagyobb középülete, a világ legdrágább középülete és a világ legsúlyosabb épülete.<ref>{{en}} [http://www.worldrecordacademy.com/biggest/largest_administrative_building_world_record_set_by_the_Palace_of_the_Romanian_Parliament_80185.htm A Parlament Palotájának oldala a ''World Record Academy'' (Világrekordok Akadémiája) honlapján]. Hozzáférés: 2017. október 15.</ref>
== Galériák ==
=== Kulturális személyiségek ===▼
▲===Kulturális személyiségek===
<gallery>
Fájl:Ion Budai-Deleanu.jpg|[[Ioan Budai-Deleanu]]
Fájl:Nestor_Heck_-_Vasile_Alecsandri.jpg|[[Vasile Alecsandri]]
Fájl:Ion_Creanga-Foto03.jpg|[[Ion Creangă]]
219 ⟶ 228 sor:
</gallery>
=== Képzőművészet és építészet ===
<gallery>
Fájl:Bucium-Vorone%C5%A3.JPG|A [[végítélet]] [[angyal]]a a [[voroneți kolostor]] templomának külső falán
227 ⟶ 237 sor:
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{
== Források ==
* {{ro}} Balázs Lajos. [http://mek.oszk.hu/01700/01765/01765.pdf ''Folclor. Noțiuni generale de folclor și poetică populară''] (Folklór. Folklórra és népköltészetre vonatkozó általános fogalmak). Kolozsvár: Scientia Kiadó. 2003 (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{en}} Bruil, Rudolf A. [http://www.soundfountain.org/rem/remperlea.html Jonel (Ionel) Perlea (1900-1970)]. The Remington Site. SoundFountain. 2002 (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Călinescu, George. ''Istoria literaturii române. Compendiu'' (A román irodalom története. Összefoglaló kézikönyv). Bukarest. 1945; az interneten: [https://web.archive.org/web/20180203181230/http://radiojurnalspiritual.ro/wp-content/uploads/2016/Carti%20literatura%20romana%20(autori%20romani)/Calinescu%20George/George%20Calinescu%20-%20Istoria%20literaturii%20romane%20-%20Compendiu.pdf ''Istoria literaturii române. Compendiu'']. Bukarest – Chișinău: Litera. 2001. {{ISBN|973-99869-1-9}} (Hozzáférés: 2018. január 15)
* {{ro}} Cîntec, Oltița. [http://www.bcut.ro/dyn_doc/revista/colpol1.site/colpol1.p.61-80.Cantec.pdf Teatrul românesc postbelic sub controlul ideologiei comuniste] (A háború utáni román színjátszás a kommunista ideológia ellenőrzése alatt). ''Colloquium politicum''. 1. évf. 1. sz. 2010. 61–79. o. (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Corciovescu, Cristina – Rîpeanu Bujor T. ''Secolul cinematografului. Mică enciclopedie a cinematografiei universale'' (A filmszínház százada. Az egyetemes filmművészet kisenciklopédiája). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989. {{ISBN|973-29-0001-6}}
* {{ro}} Drăguț, Vasile. ''Arta românească. Preistorie, antichitate, ev mediu, renaștere, baroc'' (A román művészet. Őstörténet, ókor, középkor, reneszánsz, barokk). Bukarest: Meridiane. 1982
* {{fr}} Florea, Vasile. ''L’art roumain moderne et contemporain'' (A modern és a jelenkori román művészet). Bukarest: Meridiane. 1985
* Hegedüs Géza. ''Világirodalmi arcképcsarnok''. I–II. Budapest: Trezor. 1994. {{ISBN|9637685510}}, {{ISBN|9637685456}}; az interneten: [http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/ ''Világirodalmi arcképcsarnok'']. [http://mek.oszk.hu Magyar Elektronikus Könyvtár]. [http://www.oszk.hu Országos Szécsényi Könyvtár] (VACS) (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Ioana, Nicolae. [https://fr.scribd.com/document/35969572/Lit-rom-Postbelica-Contemporana ''Literatura română postbelică şi contemporană''] (A háború utáni és a jelenkori román irodalom). Egyetemi jegyzet. Galați: Galați Egyetem. Bölcsészkar. 2010 (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{en}} Lajosi, K.K. ''Opera and nineteenth-century nation-building : the (re)sounding voice of nationalism'' (Opera és 19. századi nemzetépítés: a nacionalizmus (újra)hangzása). Doktori disszertáció. [https://pure.uva.nl/ws/files/4307175/56886_12.pdf 8. fejezet]. Amsterdami Bölcsészettudományi Kutatások Intézete. Bölcsészettudományi kar. 2008
* {{ro}} Mitican, Ion. [http://ziarullumina.ro/amintiri-din-copilaria-teatrului-romanesc-62543.html Amintiri din copilăria teatrului românesc] (A román színjátszás gyermekkori emlékei). ''Lumina''. 2008. január 3 (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Pop-Miculi, Otilia. [http://www.spiruharet.ro/facultati/muzica/biblioteca/901bda585e55d6f1522e015a222de404.pdf Curs se folclor muzical] (Zenei folklór egyetemi jegyzet). 2. év. „Spiru Haret” Egyetem. Művészeti Kar. Zenepedagógiai szak. é. n. (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Popa, Loreta. Două valuri (Két hullám). Jurnalul.ro. 2005. április 3 (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Rădulescu, Dan. [http://www.historica-cluj.ro/anuare/AnuarHistorica2016/20.pdf Premisele apariției artei moderne în România. Partea I. De la primitivi la pașoptiști] (A modern művészet megjelenésének előzményei Romániában. 1. rész. A primitívektől a '48-asokig). ''Anuarul Institutului de Istorie „Gheorghe Barițiu” din Cluj-Napoca'' (A Kolozsvári Gheorghe Barițiu Történelmi Intézet évkönyve). 55. kötet. 2016. 321–346. o. (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{en}} Siek, Stephen [https://books.google.ro/books?id=lXQ1DQAAQBAJ&pg=PA106&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false ''A Dictionary for the Modern Pianist''] (Szótár a modern zongoraművész számára). Rowman & Littlefield Publishers. {{ISBN|978-0-8108-8880-7}} (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Simion, Eugen. [http://revistacultura.ro/nou/2010/12/mihail-sebastian-dramaturg-i/ Mihail Sebastian, dramaturg (I)] (Mihail Sebastian, a drámairó) (1. rész). ''Cultura''. 2010. december 24. 305. sz. (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Simion, Eugen. [http://revistacultura.ro/nou/2011/01/mihail-sebastian-dramaturg-ii/ Mihail Sebastian, dramaturg (II)] (Mihail Sebastian, a drámairó) (2. rész). ''Cultura''. 2011. január 13. 306. sz. (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Stoianov, Carmen – Stoianov, Petru. [http://www.spiruharet.ro/facultati/muzica/biblioteca/7fcf8ee9b669ba1b07d03de6ee3f021c.pdf ''Istoria muzicii românești''] (A román zene története). Bukarest: Editura Fundației România de Mâine. 2005. {{ISBN|973-725-292-6}} (Hozzáférés: 2017. október 15)
* {{ro}} Suciu, Ioan Dimitrie. ''Monografia Mitropoliei Banatului'' (A bánsági érsekség monográfiája). Temesvár: Editura Mitropoliei Banatului. 1977
== Kapcsolódó szócikkek ==▼
* [[Románia világörökségi helyszínei]]▼
▲==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Román folklór]]
▲*[[Románia világörökségi helyszínei]]
* [[Román
* [[Román
* [[Román
* [[Románia az Eurovíziós Dalfesztiválokon]]▼
* [[Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája]]▼
▲*[[Románia az Eurovíziós Dalfesztiválokon]]
▲*[[Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája]]
{{
[[Kategória:Művészet]]
| |||