A bazaltos vulkáni takaró [[pliocén]] eredetű, vastagsága 11-10711–107 méter között változik, kiterjedése 12,8 km², amelynek 7,8 km²-es része esik magyar területre. Az eredeti bazaltrétegből kb. már 300 méternyi lepusztult, de még így is meglehetősen egységes a felszíne. A fennsík körül [[tűzhányó|vulkáni]] tanúhegyek sorakoznak, mivel a gyengébb kőzetű környezete már lepusztult, míg a csúcsok kemény kúpjai jobban őrzik eredeti magasságukat. Főbb kiemelkedései a Salgó (tetején [[Salgó vára|Salgó várával]]), Boszorkány-kő, Pécs-kő, Somlya, Szilvás-kő és a bárnai Nagy-kő. Ezen csúcsok mindegyike rövid, de heves vulkáni kitörések színterei voltak. A Baglyas-kő kivétel, mivel az egy vetődési árokban tódult fel a mélyből.
