„Maiorianus római császár” változatai közötti eltérés

 

'''Flavius Iulius Valerius Maiorianus''', általánosan elterjedt néven '''Maiorianus császár''' ([[420]] körül – [[Tortona]], [[461]]. [[augusztus 7.]]) nagy formátumú nyugatrómai császár [[457]]-től [[461]]-ig.

 

Előkelő katonacsaládból származott, és [[Flavius Aëtius]] parancsnoksága alatt szolgált. Részt vett Avitus császár megbuktatásában, így ő császár, barátja, [[Flavius Ricimer|Ricimer]] pedig 16 évre a Birodalom tényleges vezetője lett. Maiorianus [[457]]-től katonai főparancsnokként a mai svájci [[Bellozona]] környékén gyors győzelmet aratott a betörő [[alemannok]] felett. Birodalmát lelkiismeretesen korámányozta, véget vetett a törvénytelen adószedésnek, és igyekezett megvédeni a provinciák lakóit az egyéb kizsákmányolási formáktól. [[458]]-ban flottaépítésbe kezdett, remélve, hogy Afrika provinciát vissza tudja hódítani a [[vandálok]]tól. Az önállóságra törekvő Galliában rendet tett, [[460]] májusában pedig átkelt az [[Ibériai-félsziget]]re. 300 hajójának nagyobb része azonban a vandálok kezébe került az [[Alicantei-öböl]]ben, amikor rajtuk ütött [[Geiserich vandál király]]. Maiorianus megalázó békére kényszerült, Itáliába hazatérve Ricimir [[461]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] lemondásra kényszerítette. 5 nappal később kivégezték a császárt.