„Abszolút nulla fok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tizedesvesszőt használunk, nem -pontot. Viszonttal nem kezdünk mondatot. A csapnivaló központozás már csak hab a tortán. |
a Nem kell a szerktársakat ilyen hangnemben ekézni... Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
63. sor:
Az a kérdés merül fel, hogy van-e határa a "hidegségnek", létezik-e leghidegebb, és ha igen, akkor hol kell a nulla értéket elhelyezni. Először egy francia fizikus, [[Guillaume Amontons]] próbálkozott megtalálni 1702-ben ezt a 0-t; ő a találmánya, a léghőmérő fejlesztésével foglalkozott. Amontons a skáláján a víz forráspontját +73-nak, a jég olvadáspontját 51-nek jelölte, úgyhogy a nulla a −240-nek felelt meg a Celsius-skálán. Ez nem állt olyan messze a mostani értéktől, a −273,15 °C-tól, bár abban az időben ezen értékei az abszolút minimum hőmérsékletnek nem voltak elfogadottak.
Hasonló közeli értéket ért el Johann Heinrich Lambert 1779-ben, aki megfigyelte, hogy −270 °C (−454,00 °F; 3,15 K) lehet az abszolút hideg. Ehhez képest például John Dalton különböző számítások eredményeként a −3000 °C-ot jelölte meg a természetben előforduló legalacsonyabb hőmérsékletnek.
=== Lord Kelvin (William Thomson) munkássága ===
85. sor:
a hőmérséklet egymilliárdod K-re hűthető.
Az Univerzum átlaghőmérséklete 2,73 K
* A jelenlegi világrekordot 1999-ben állították fel, 100 pikokelvinre hűtöttek egy darab [[ródium]]ot.
* [[2003]] [[szeptember]]ében Wolfgang Ketterle és munkatársai 450 pK-t, azaz 4,5{{e|–10}} K-t értek el az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[MIT]] laboratóriumában.
| |||