„Prado” változatai közötti eltérés

A Prado a világ egyik legrégibb és leghíresebb képtára és a [[madrid]]i nevezetességek egyik csúcspontja. Eredetileg királyi gyűjtemény, amelynek első részét még a [[Habsburgok]] vették meg, vagy rendelték meg, majd az állományt a [[Bourbonok]] bővítették. [[III. Károly spanyol király|III. Károly]] uralkodása idején vetődött fel az az ötlet, hogy a pinakotéka számára külön épületet építsenek. A terveket '''Juan de Villanueva''' készítette el. [[1819]]-ben avatták fel az új épületet mint „''a királyi festménygyűjtemény múzeumát''”. A festményeken és szobrokon kívül több, mint 5000 rajz, 1000 érme, és medál és egyéb szépművészeti alkotások tekinthetők meg.

 

 

A Királyi Múzeum, amely [[1819]]-ben nyílt meg, a Királyi Gyűjteményre korlátozódott. Első katalógusa, amelyet még abban az évben szerkesztett Luis Eusebi, a szerény képességű olasz festő és a létesítmény őre, 311 művet tartalmazott. Ezt az első válogatást a nacionalista és hazafias érzelem vezette. A gyűjtemény hamarosan gazdagodott itáliai és németalföldi iskolák műveivel, még mindig a Királyi Gyűjteményből. Az [[1821]]-es katalógus már 521 képet tartalmazott. A múzeum kialakításával kapcsolatos elképzelések és tanácsok [[VII. Ferdinánd spanyol király|VII. Ferdinánd]] második feleségétől, Braganza Mária Erzsébettől származnak. Első korszakában a múzeum teljesen a palota életéhez idomult, működése teljes egészében az udvartól függött. Igazgatói az udvari életben jelentős funkciót betöltő nemesek voltak – [[Santa Cruz]] márki, Anglona herceg, Ariza Márki, Híjar herceg -, akiket „technikai” tanácsokkal a mindenkori udvari festő látott el; az első években Vicente Lopez, később [[Carlos Luis de Ribera]] és José de Madrazo. Fokozatosan nőtt a palotákból ([[Aranjuez]]ből, La Granjából, és [[El Escorial]]ból) származó vásznak száma. Eusebi őri intézkedéseinek és Híjar herceg lelkesedésének köszönhető a múzeum egyik legjelentősebb gyarapodása: azoknak az aktképeknek a gyűjteménybe sorolása, melyeket a puritán [[III. Károly spanyol király|III. Károly]] korától kezdve őrzött az Akadémia különterme. Az 1827. áprilisi besorolás pompás [[Peter Paul Rubens|Rubens]], [[Tiziano Vecellio]] és [[Albrecht Dürer (festő)|Dürer]] aktokat hozott a múzeumba.