„Magyar nemesség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Kor, kori helyesírása (a kori történelmi koroknál külön, életkornál egybe)
18. sor:
 
== A honfoglalás és a kalandozások kora ==
A honfoglaló [[magyarok]] a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] valószínűleg törzsenként telepedtek le, de a háborús vonulás elmúltával valószínűleg a törzsek alatti nemzetségek váltak fontosabbá, mint kultusztközösségek, amelyek békésebb időben is funkcionálnak. A törzsfő maga is nemzetségfő volt, a katonai szerepet betöltő törzs vezető nemzetségének nemzetségfője. A törzseknek valószínűleg ezért nem lehet nyomát találni a későbbi államszervezetben, a [[vármegye]]rendszer viszont a honfoglaláskorihonfoglalás kori sztyeppei nemzetségi szervezet leképezésének tűnik,<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> amelyik méretében szerencsésen találkozott a [[Karoling-ház|karoling]] grófi szervezettel. Az [[ispán]] feladatköre lényegében megegyezett a [[Frank Birodalom|frank]] gróféval (''grafio'', [[latin nyelv|latinul]] ''comes'').<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
 
A honfoglaló magyarok temetőinek régészeti feltárása alapján a társadalom háromrétegű tagolódása rajzolódik ki. A ''felső réteg'', amelybe a – korabeli szóval ''úr'' – törzsfők és – korabeli szóval ''bő'' – nemzetségfők tartozhattak, magányos sírba temetkeztek, aranyveretes ruhában, aranyozott szablyával és edényekkel. A ''középréteget'' a gazdagabb tisztektől egyszerű vitézekig terjedő, ezüstveretes ruhában, íjjal, nyíllal, a toron elfogyasztott ló részeivel kis családi vagy az ezekhez hasonlító nagycsaládi temetőbe temetkezők között találjuk, akik mellé esetleg háziszolgákat és szegény rokonokat is temettek. A ''harmadik réteg'' a – korabeli szóval ''ín'' – közrendűeké, akiket a faluközösség nagy közös temetőjében találunk, ahol kevés a fegyverrel és lószerszámmal való temetkezés. Ez a réteg a még szabad emberektől a zsugorítva temetett vélhető rabszolgákig terjed. Az első és harmadik réteg helyzete közötti nagy különbséget érzékelteti ''bőség'' és ''ínség'' szavunk.<ref name="Györffy:István:3.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 3 / Honfoglalás és megtelepedő társadalom. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>