„José Mário Vaz” változatai közötti eltérés

Vaz és a pártelnök Pereira éles szembenállása 2015-től évekre megbénította az állami gépezet működését, teljes politikai patthelyzetet előidézve. A PAIGC elérte Baciro Djá másodszori menesztését 2016 novemberében, akit aztán a kormánypártból is kizártak. Vaz ezután azonban nem volt hajlandó kinevezni a Pereira vezette kormánypárt egykori főtitkárát és jelöltjét, Augusto Olivais-t. Helyette az ellenzék által is támogatott [[Umaro Sissoco Embaló]] ült a miniszterelnöki székbe, akinek működését a PAIGC bojkottálta, ám a legfőbb ellenzéki erő, a PRS támogatásáról biztosította. A fennálló politikai helyzet azt idézte elő, hogy az iskolák, kórházak, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a posta és akadozva üzemeltek, a köztisztviselők nem kapták meg fizetésüket, a nemzetközi szervezetek pedig felfüggesztették a bissau-guineai gazdaság elégséges működéséhez elengedhetetlen segélyek folyósítását. A Pereira vezette PAIGC nem volt hajlandó megszavazni az éves költségvetést, valamint egyetlen elnöki rendelet és törvény sem került jóváhagyásra. 2017 decemberében az ECOWAS szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben a politikai válság megoldására való törekedés nem kerül terítékre. A nyugat-afrikai gazdasági szervezet egyúttal felkérte [[Alpha Condé]] [[guinea]]i és [[Faure Gnassingbé]] [[Togo|togói]] elnököket, hogy közvetítésükkel segítsék elő egy egységkormány felállítását és egy új, konszenzusos miniszterelnök kijelölését.<ref>{{cite web | url = https://www.mindennapiafrika.info/2017/12/17/meg-kilatasban-sincs-a-bissau-guineai-totalis-leallas-megoldasa/ | title = Még kilátásban sincs a bissau-guineai "totális leállás" megoldása | publisher= Mindennapiafrika.info | date = 2017-12-17 | accessdate = 2019-06-29}}</ref> 2018 januárjában Embaló lemondott posztjáról.<ref name="DW2018">{{cite web|url=http://www.dw.com/pt-002/umaro-sissoco-embal%C3%B3-deixa-governo-da-guin%C3%A9-bissau/a-42171513 |title=Umaro Sissoco Embaló deixa Governo da Guiné-Bissau |author=Agência Lusa |publisher=Deutsche Welle |date=16 January 2018}}</ref> Miután Artur Silva néhány hónap után sem tudott többséget kialakítani, 2018 áprilisában a rövid életű konszenzus jegyében új miniszterelnököt sikerült megnevezni az ellenzéki [[Aristides Gomes]] személyében, aki a Függetlenség és Fejlődés Köztársaságának Pártjának (PRID) vezetője volt. A parlament két év után ekkor ülésezett először. A további szembenállás azonban nem változott, Gomes elődjeihez hasonlóan csak névleg volt miniszterelnök a patthelyzet okozta kormányzati leállásnak köszönhetően. A PAIGC továbbra is csak Pereira személyét volt hajlandó elfogadni miniszterelnöknek, akit viszont Vaz teljes mértékben elutasított.

[[João Bernardo Vieira]] diktatórikus hatalma és az 1994-es demokratikus változások óta Vaz volt az első bissau-guineai elnök, aki kitöltötte öt éves mandátumát. Vaz 2019. november 24-re írta ki az esedékes elnökválasztás időpontját. Mandátuma lejártakor az országnak gyakorlatilag nem volt kormánya, június 17-én Vaz azt kérte az újfent többséggel rendelkező PAIGC-frakciót, hogy bárkit nevezzenek meg kormányfőnek, csak Pereirát ne. Végső soron azzal fenyegette meg a parlamentet, hogy mandátuma lejárta után az elnöki székben marad teljes jogkörével, amíg a választások le nem zajlódnak. A saját pártjával (PAIGC) konfliktusos viszonyban lévő elnököt azonban a törvényhozás elmozdította a helyéről. A 102 fős parlament 54 képviselője olyan határozatot fogadott el, amely leváltotta Vaz elnököt és a választásokig hátralévő időre ideiglenes államfőt nevezett ki [[Cipriano Cassamá]] házelnök személyében.<ref>{{cite web | url = https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-06-28/guinea-bissau-assembly-votes-to-remove-president-jose-mario-vaz | title = Guinea-Bissau Assembly Votes to Remove President Jose Mario Vaz | publisher= Bloomberg| date = 2019-06-28 | accessdate = 2019-06-29}}</ref>