„X. Lajos francia király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
két koronázása volt két királyságában |
DBS (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
34. sor:
|}}
'''X. (Civakodó) Lajos''' ([[Párizs]], [[1289]]. [[október 4.]] – [[Vincennes (Franciaország)|Vincennes]], [[1316]]. [[június 5.]]) a [[középkor]]i [[Franciaország]] királya (uralkodott [[1314]]. [[november 29.|november 29-étől]] haláláig), valamint '''I. Lajos''' néven [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai király]], [[IV. Fülöp francia király|IV. (Szép) Fülöp]] és [[I. Johanna navarrai királynő|Navarrai Johanna]] elsőszülött fia, [[I. János francia király|I. (Utószülött) János]] atyja, [[V. Fülöp francia király|V. (Hosszú) Fülöp]] és [[IV. Károly francia király|IV. (Szép) Károly]], valamint [[Franciaországi Izabella angol királyné|Izabella]] [[Angol Királyság|angol királyné]] fivére volt. [[I. Károly magyar király|I. Károly (Róbert)]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] sógora.
Rövid uralkodását a nemességgel kapcsolatos feszültségek jellemezték, melyek okai főként a Szép Fülöp kamarása, Enguerrand de Marigny által levezényelt fiskális és központosítási reformok voltak. Lajos nagybátyja, Charles de Valois, aki a nagyurak pártját vezette, elérte a királynál, hogy végeztesse ki Marignyt. Lajos volt az, aki engedélyezte a jobbágyoknak, hogy megvásárolhassák a szabadságukat (amely a jobbágyság eltörlésének egy fontos mozzanata volt), betiltotta a rabszolgaságot, és visszafogadta a királyságba a korábban kiűzött zsidókat.
1305-ben feleségül vette Burgundi Margitot, akitől egy gyermeke, Johanna született, ki később navarrai királynő lett. Margitot később börtönbe vetették házasságtörés miatt, és börtönében is halt meg, feltehetőleg megfojtották. 1315-ben újraházasodott, ekkor Magyarországi Klemenciát vette el. Házasságukból egy gyermek, János született, de már csak Lajos halála után.
==Élete==
Párizsban született, Szép Fülöp és Navarrai Johanna legidősebb fiaként. [[1305]]-ben, anyja halála után I. Lajos néven örökölte a [[Navarrai Királyság (történelmi állam)|Navarrai Királyság]] trónját. Ismeretlen okból már kortársai is Civakodónak nevezték a trónörököst, aki – főleg atyjához mérten – észbeliek terén sem rendelkezett nagy érdemekkel.
Lajos apja halálát követően, 1314-ben lett Franciaország királya. Margit halála után öt nappal, 1315. augusztus 19-én vette el feleségül Magyarországi Klemenciát. Királlyá nem sokkal második esküvőjét követően, nagy valószínűséggel 1315. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] koronázták [[Reims]]ben.
Amikor a gyengekezű, befolyásolható Lajos átvette atyjától az ország kormányzását, ott komoly válság dúlt, mivel Szép Fülöp súlyos államháztartási hiányt, és a magas adók miatt lázongó alattvalókat hagyott maga után. Mindennek tetejébe [[1315]]-ben két évig tartó éhínség kezdődött [[Nyugat-Európa]] országaiban.
A terhek miatt elsősorban a különböző nemesi ligák és [[egyház]]i nagybirtokosok tiltakoztak, akik nagybátyja, [[Charles de Valois]] vezetésével meggyőzték Lajost, hogy áldozza fel a pénzügyeket addig teljhatalommal irányító [[Enguerrand de Marigny]]-t (számos más [[
Mivel [[III. Róbert flamand gróf|Robert de Béthune]], [[Flandria]] [[gróf]]ja nem ismerte el Lajos királyságát, a IV. Fülöp alatt hadjáratok helyett kötött békékkel elégedetlen nemesség nyomására [[1315]]-ben hadjárat indult [[Lille]] felé. Az esők miatt a sereg a sárba ragadt, és a [[Lys folyó]] áradása is útjukat állta: az ún. [[sáros hadjárat]] idő- és pénzpocsékolásnak bizonyult, mivel a francia hadsereg még csak el sem jutott a célul kiszemelt Flandria földjére. A király szégyenszemre visszatért [[Tournai]]-ba, majd nemsokára megnősült és megkoronáztatta magát.
46 ⟶ 52 sor:
Leghíresebb intézkedése az az 1315-ös rendelet volt, amely elrendelte a királyi jobbágyok [[kötelező örökváltság]]át. Mivel sok pénzt igényelt, a parancs nem váltotta ki a szabadság megváltását csak újabb tehernek tekintő parasztság lelkesedését, így [[1318]]-ban Lajos fivére, V. Fülöp kénytelen volt megújítani a rendelkezést, hogy érvényt szerezzen neki.
Miután apja, Szép Fülöp 1306-ban kiutasította a zsidókat az országból, Lajos felülbírálta ezt az intézkedést, elsősorban a királyi kincstár helyzetének javítása érdekében. A visszatérésnek komoly feltételeit szabta meg: csak tizenkét évre szóló határozott ideig, mely után az itt tartózkodás jogát meg lehetett vonni, végig különleges karszalagot voltak kötelesek viselni, csak olyan helyen élhettek, ahol korábban zsidó közösségek voltak, és kifejezetten tiltották az uzsorakamatok szedését. Ez a rendelet gyenge zsidó közösségek létrejöttét eredményezte, hiszen a zsidók innentől fogva teljes egészében a királytól függtek.
Civakodó Lajos 1316-ban hunyt el, talán kiszáradástól, miután [[jeu de paume]]-ot játszott. [[Maurice Druon]] híres regényciklusában, [[Az elátkozott királyok]]ban Lajost ostoba és erőszakos természetű alaknak mutatja be, és a könyvben a birtokait féltő [[Mahaut d'Artois]] mérgezi meg őt, hogy elősegítse saját veje, V. Fülöp trónra jutását.▼
== Halála ==
Civakodó Lajos nagyon kedvelte a [[jeu de paume]]-ot, ami a [[tenisz]]<nowiki/>játék őse volt. Ő volt az első uralkodó, akiről feljegyezték hogy beltéri teniszpályákat építtetettt. 1316-ban Vincennes-ben egy különösen kimerítő játszma után nagy mennyiségű jéghideg bort ivott meg. Nem sokkal ezt követően ágynak esett és meghalt, feltehetően tüdőgyulladás következtében (habár nem zárták ki a mérgezés lehetőségét sem). Őt és második feleségét, Klemenciát a [[Saint-Denis-székesegyház|Saint-Denis-székesegyházban]] temették el.
▲
== Utódai ==
X. Lajosnak két felesége volt. [[Burgundi Margit francia királyné|Burgundi Margitot]], [[II. Róbert burgundi herceg]] és [[Franciaországi Ágnes burgundi hercegné|Franciaországi Ágnes]], [[IX. Lajos francia király|Szent Lajos]] király lánya gyermekét [[1305]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] vette feleségül [[Vernon (Eure)|Vernonban]]
A Civakodó király második felesége [[Anjou Klemencia francia királyné|Magyarországi Klemencia]], [[Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295)|Martell Károly]] és [[Habsburg Klemencia calabriai hercegné|Habsburg Klemencia]] legkisebb lánya, [[I. Rudolf német király]] unokája és a magyar [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] testvére – vagy ami talán még fontosabb a házasság létrejötte szempontjából, hogy nagynénje, [[Anjou Margit valois-i grófnő|Anjou Margit]] szicíliai királyi hercegnő révén Valois Károly unokahúga volt. A [[Nápoly]]ból Franciaországba hozott hercegnőt [[augusztus 19.|augusztus 19-én]], nem sokkal koronázása előtt vette el a francia király.
Klemencia 1316-ban teherbe esett, de jóval férje halála után, [[november 15.|november 15-én]] hozta világra fiát, az alig öt napig élő és „uralkodó” [[I. János francia király|Jánost]]. Klemencia fia halálát követően [[Avignon]]ban, majd [[Aix-en-Provence]]-ban telepedett le, végül Párizsban halt meg 35 évesen.
Az öröklés szempontjából kérdéses volt, hogy Lajos halála után kié lesz a trón. Ugyan Johanna volt az elsőszülött gyermek, de lány lévén a trónigénye sokkal gyengébb volt a francia trónra - emellett sokan származását is kétségbe vonták anyja házasságtörése miatt. Így az a köztes megoldás született, hogy Lajos testvére, Fülöp lesz a régens addig, amíg meg nem születik lajos utószülött gyermeke. A kis I. János azonban mindössze 5 napot élt, ezt követően pedig Fülöp egy kétes hitelességű jogszabályra,a száli frankok törvényére hivatkozva magának kérte a francia koronát, melyet el is nyert.
Navarra összes uralkodója 1328-tól kezdve Civakodó Lajos leszármazottja volt, lányán, Johannán keresztül, és [[Albret Johanna (egyértelműsítő lap)|Albret Johannán]] keresztül, aki a későbbi [[IV. Henrik francia király]]<nowiki/>nak volt az anyja, a [[Bourbon-ház]]<nowiki/>nak is az egyik őse.
==Jegyzetek==
| |||