„Dunavecse” változatai közötti eltérés

[[1610]]-ben a reformátusok itt zsinatot tartottak. A református egyháza [[1626]]–[[1629]] közötti években már fennállt. Református templom [[1640]]-ben épült. A település a [[török hódoltság]] alatt sem pusztult el. [[1691]]-ben egy egész porta után 50 forint katonaélelmezési költséget és [[1695]]-ben 4 portát vetettek ki rá. Ekkor egyike volt a vármegye legnépesebb községeinek. Az [[1720]]. évi összeíráskor 122 jobbágyháztartást találtak itt, és ekkor tisztán magyar lakosai voltak. Az [[1754]]. évi vármegyei nemesi összeírás szerint még mindig a Földváry család birtokaként szerepelt Tetétlen (Dunatetétlen), Ölle (Szülleölle) és Szölle nevű, Hartához tartozó pusztákkal együtt. E családon kívül ekkor még Jelenffy Lénárt János is birtokosa volt. [[1761|1761.]] július 7-én évente négy országos,<ref>{{Cite web|url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/dunavecse-3307/egy-rangos-mezovaros-336D/|title=Egy rangos mezőváros {{!}} Száz Magyar Falu {{!}} Kézikönyvtár|accessdate=2018-07-28|work=www.arcanum.hu|language=hu}}</ref>, [[1832]]. [[április 26.|április 26]]-án pedig hetivásárok tartására is kiváltságot nyert. [[1873]]-ig a Földváry család osztatlanul bírta itteni birtokait. [[1873]]-ban a család megosztozott az ősi javakon,<ref>[[Dümmerth Dezső]]: A családot szervező vagyon. [[História (folyóirat)|História]], 1983. 2. 23. o.)</ref>, ezek egy része idegen kézre jutott.