„Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár” változatai közötti eltérés

A Fővárosi Könyvtár létrehozását [[1903]]. január 21-én fogadta el a főváros közgyűlése.<ref name="katsanyi">[http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0404/katsanyi.html Katsányi Sándor: Látomás és indulat: a fővárosi könyvtár történetében]</ref> A [[könyvtár]] [[1904]]-ben kezdte meg működését.<ref name="katsanyi2">[http://epa.oszk.hu/01300/01367/00119/katsany.html Katsányi Sándor: Mikor alapították a fővárosi könyvtárat?]</ref> Alapításakor a [[Kőrösy József]] által felajánlott törzsanyag, a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárától átvett 33 000 kötet alapvetően társadalomtudományi – demográfiai, statisztikai, közigazgatási, szociológiai – munkákat foglalt magában. [[Szabó Ervin]] társadalomtudós a [[Galilei Kör]] tagja, a [[magyarországi Tanácsköztársaság]] könyvtárügyének gyökeres átszervezője,<ref>[http://mek.niif.hu/03100/03159/html/csapod20.htm A Tanácsköztársaság könyvtárügye (1919)]</ref>, a könyvtár egyik első munkatársa, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában, ezt az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával [[1910]]-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún. public library jellegű ''nyilvános könyvtár''rá. Tervei között szerepelt egy méltó épület – könyvtárpalota – felépítése, a városi könyvtár központosított hálózati fiókrendszerének kialakítása, gyermekkönyvtárak létrehozása, közművelődési feladatok ellátása. A tervek – elsősorban az [[első világháború|I. világháború]] kitörése miatt – csak részben valósultak meg; öt fiókkönyvtár létesült, de a könyvtárpalota nem épülhetett fel. [[1912]]-től az elődintézményektől örökölt helytörténeti anyag, a [http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny Budapest Gyűjtemény] kezelése és gyarapítása külön részleg feladata lett.