„Moldva (fejedelemség)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
→‎Földrajz: (bővítés)
15. sor:
A Moldvai dombvidék, vagy Moldvai fennsík (Podișul Moldovenesc) domborzati sajátosságai alapján három nagyobb egységre tagolható: [[Suceavai-dombvidék|Suceavai]]-, [[Barladi-dombvidék]] és [[Moldvai-mezőség]].
 
Moldva területe is a Duna vízgyüjtő területéhez tartozik. Folyóinak vizét a [[Szeret]] (Sirețul) és a [[Prut]] folyó gyűjti össze. A két folyó közül a Szeret a bővebb vizű, ez a folyó egyesíti a [[Keleti Kárpátok]] vizeinek jelentős részét. Mindkét folyó az országhatáron kívül ered, s Galatinál[[Galati]]nál ömlenek a [[Duna|Dunába]]. Ezenkívül Moldva jelentősebb folyói még a Szeretbe ömlő [[Suceava]], [[Moldova]], [[Aranyos-Beszterce]] (Bistrița), [[Tatros]] (Trotuș), [[Putna]], [[Barlad]], valamint a Prutba[[Prut]]ba ömlő [[Jijia]]. A folyók vízszintje erősen ingadozó; a nyári aszályok és a kora nyári esőzések között néha sokszoros lehet a vízhozam különbsége.
 
==Növényvilága==
A Moldva területén élő növényzet a Kárpáti-flóratartomány része, mely jellegét tekintve a közép-európai flóraterülethez kapcsolódiik.
 
Moldva növénytakarójának legnagyobb részét egykor erdős, ligetes sztyepp alkotta, dombos tájait sűrű tölgyesek, a folyók mentét ligeterdők, a [[Szeret]] és a [[Prut]] torkolatvidékét pedig nagy kiterjedésű mocsári erdők boraították. Az ebből mára még megmaradt ősi erdőmaradványokat napjainkra természetvédelmi területekké nyilvánították.
 
A tölgyerdők helyét többnyire nyír-, gyertyán-, rezgőnyár és juharfák, míg a folyók mentét fűz- és nyírfaligetek foglalták el.
A Moldvai-dombvidék déli és nyugati lejtőinek megmaradt tölgyesei itt-ott még 950 méter magasságban is megélnek, ahol juhar, szil, gyetyán és hárs társaságában fordulnak elő. A Keleti-Kárpátok külső homokkő zónáját pedig bükkerdők borítják. Az 1000 méternél magasabb vidékeken összefüggő lucfenyvesek, az 1500 méter fölötti részeken pedig törpefenyő, boróka és áfonya a legjellegzetesebb növény.
 
==Állatvilága==
Állatvilága is igen változatos. Az erdei állatok közül gyakori a szarvas, őz, vaddisznó, mókus, de nem ritka a medve, a róka, a farkas, a hiúz és a vadmacska sem.
 
Madárvilágát az erdőkben többnyire a harkály, pinty, a sas, fakókeselyű, a héja és a karvaly jellemzi. A sztyeppek többnyire szegényebb állatvilágának legjellegzetesebb lakói a rágcsálók, de a ragadozók közül főleg a farkas, róka, borz ezeken a helyeken is élnek.
 
Rendkívül gazdag a folyók, és a tavak halállománya is.
 
== Története ==