„Sárkányfogvetemény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
[[Kép:Cadmus Sows the Dragon's Teeth Which Turn into Armed Men LACMA M.83.119.7.jpg|bélyegkép|[[Hendrik Goltzius]]: ''Kadmosz<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-ki-kicsoda-az-antik-mitoszokban-F869D/k-F89E3/kadmosz-F89E5/ Ki kicsoda az antik mítoszokban Kadmosz ], arcanum.hu</ref> kiszedi a sárkány fogait, amelyek fegyveres férfiakká válnak'', 1615, Megyei Művészeti Múzeum, Los Angeles ]]
A [[görög mitológia|görög mitológiában]] [[Arész]]nak, az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés istenének a forrását, őrizte egy [[Sárkányok|sárkány]]. Ennek a később legyőzött sárkánynak a [[fog]]aiból kikelt harcosokat nevezik '''sárkányfogveteménynek''' a [[görögök|görög]] [[mítosz]]okban. A ([[szpartoszok]] ''Σπαρτοί'' „vetett emberek”) története több antik mítoszban is szerepel. A „vetett emberek” [[Kadmosz]] thébai király által megölt sárkánykígyó elvetett fogaiból növekedtek ki a földből és születésüket követően azonnal egymásnak estek. Addig harcoltak, amíg végül csak öten maradtak életben közülük. Ők öten és Kadmosz alapították azt a hat települést, amelyekből azután [[Thébai]] városa végül létrejött és több falu (kómé) egybeolvadásából megszületett. Ezt az alapítás legendája is megerősíti, A legelőkelőbb thébai nemzetségek a szpartoszokra vezették vissza [[családfa|családfájukat]].<ref>[http://www.koszegilajos.extra.hu/oidipusz_level.pdf Kőszegi Lajos: Oidipusz archeológiája és genealógiája]</ref> Kadmosz Európába érkezésével kezdődtek a [[thébai mondakör]] [[mítosz]]ai.
== Története ==
9. sor:
Egy [[Görög mitológia|ógörög monda]] szerint - amikor Zeusz elrabolta [[Kadmosz]]<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-ki-kicsoda-az-antik-mitoszokban-F869D/k-F89E3/kadmosz-F89E5/ Ki kicsoda az antik mítoszokban Kadmosz – thébai király], arcanum.hu</ref> nővérét [[Európé (Agénór leánya)|Europé]]t, hófehér
bika képében a hátára csalogatta és a tengeren keresztül Kréta szigetére ragadta<ref>[http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/12/2004_2_gloviczki.pdf Gloviczki Zoltán: Európé szerelme], okorportal.hu</ref> - Kadmosz elindult megkeresni őt. [[Delphoi]]ban, a [[Parnasszosz]] hegy oldalában lévő [[Apollón]] szentély jósdájában megkérdezte, hogy hol találhatja meg elrabolt testvérét. Talányos jóslatában [[Püthia]] papnő<ref>[https://mult-kor.hu/cikk.php?id=14998 Oxigénhiány miatt eshetett transzba Püthia], mult-kor.hu</ref><ref>[https://cultura.hu/kultura-plusz/mitol-esett-transzba-puthia/ Mitől esett transzba Püthia?], cultura.hu</ref> azt tanácsolta neki, hogy ne kutasson tovább céltalanul, hanem kövessen egy tehenet és ott alapítson egy várost, ahol a tehén összeesik a fáradtságtól.<ref>[https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/tudakozo/szavak/kadmosz.html Kadmoszról Részletek Robert Graves: A görög mítoszok címû könyvébõl (Európa Könyvkiadó, 1970) ], kfki.hu</ref> Kadmosz ezért, a kapott jóslatot követve [[Boiótia|Boiótiába]] utazott, ahol [[Pallasz Athéné]] istennő azt kérte tőle, hogy öljön meg egy sárkányt. Kadmosz megküzdött a sárkánnyal, amely társait darabokra tépte. A küzdelmet követően az embereket egyébként szerető istennő tanácsára elvetette a megölt sárkány fogait a fölszántott földbe. A sárkányfogakból harcosok ([[szpartoszok]] „vetett emberek”) keltek ki, akik azonnal pusztítani kezdték egymást és az ádáz harc végén csak öt maradt közülük életben.
Az öt túlélő harcos – Khthonisz („földember”), Udaiosz („földből való”), Pelórosz („óriás”), Hüperénór („hatalmas erejű”), Ekhión („kígyó”) – és Kadmosz együtt alapították meg Kadmosz városát, amely később a [[Thébai]] nevet kapta.
17. sor:
Hasonló mitikus történet maradt fenn a görög mitológiai hős [[Iaszón]]nal, az [[Argonauták]] vezetőjével kapcsolatban is.<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-ki-kicsoda-az-antik-mitoszokban-F869D/i-F8996/iaszon-F899F/ Ki kicsoda az antik mítoszokban Iaszón – iólkoszi királyfi]</ref> Iaszón az [[Argó]] hajóval az [[argonauták]] segítségével kívánta megszerezni a [[kolkhisz]]i [[aranygyapjú|aranygyapjat]].<ref>[http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2314/1/doktori-draskoczy-eszter.pdf Draskóczy Eszter: Metamorfózis, ovidiusi allúziók és az antitetikus struktúrák szerepe a Divina Commediában], doktori.bibl.u-szeged.hu</ref> Az aranygyapjút azonban éjjel-nappal őrizte [[Aiétész]] kholkoszi király sárkánya. Aiétész csak abban az esetben volt hajlandó odaadni Iaszónnak az aranygyapjút, ha a hős elveti a sárkányfogakat és estig le is aratja. A király lánya, [[Médeia]] figyelmeztette Iaszónt, hogyan győzheti le a sárkányfogból sarjadt veteményt.<ref>[https://sites.google.com/site/mitologiasite/az-argonautk Az Argonauták],sites.google.com</ref> Félelmetes óriások nőttek ki ugyanis a földből, de Iaszón, Médeia tanácsaira hallgatva kiállta a próbát és lekaszabolta az óriásokat. Iaszón azonban hűtlen lett Médeiához és elhagyva gyermekei anyját, [[Kreón]] király lányát akarta nőül venni. Médeia őrjöngésében szörnyű bosszút állt, méreggel átitatott ruhát ajándékozott az új menyasszonynak.<ref>[http://mek.niif.hu/05700/05780/05780.htm Apollodórosz: Mitológia. Fordító: Horváth Judit], mek.niif.hu</ref>
Publius Ovidius Naso római költő ''[[Átváltozások (Ovidius)|Átváltozások]]'' című, történeti érdekességű<ref>[http://www.jelenkor.net/userfiles/archivum/2007-1.pdf Jankovits László a száműzetés témája az északi humanista költészetben], jelenkor.net</ref>, a görög-római mitológiát átfogóan bemutató műve. A hexameteres mitológiai költemény görög és római átváltozás-mítoszokat sorakoztat fel. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban szerepel Iaszon és Médeia mítosza is.<ref>[http://eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/5685 Publius Ovidius Nasco és Franz Kafka átváltozás történetei], eduline.hu</ref>
{{vers|Publius Ovidius Naso|''Átváltozások''<br>
44. sor:
== Sárkányfog ==
[[Kép:Denti di drago (1) (4815289392).jpg|bélyegkép|Sárkányfog akadály ''Pian dei Morti'' [[Trentino-Alto Adige|Dél-Tirol]]ban, Olaszország ]]
A [[Sárkányok|sárkány]] [[szimbólum]]a az ókori görög mítoszokon kívül számos nép kultúrájába bekerült. Az [[ókori Egyiptom|ókori egyiptom]]iak a világmindenséget jelképező [[
A modern [[harcászat]]ban a harcban álló felek egymás haladási útvonalának korlátozását sokszor sárkányfognak nevezett útakadályokkal érik el.<ref>[http://bgk.uni-obuda.hu/iesb/2016/publication/09.pdf Pető Richárd: Periméter védelem járművel történő támadás ellen], bgk.uni-obuda.hu</ref>
84. sor:
* [https://www.theguardian.com/books/2008/jan/15/greekmyths.greekmythsfeatures1 ''Cadmus and the dragon's teeth''], theguardian.com {{en}}
* [https://www.rct.uk/collection/64049/the-story-of-jason The Story of Jason c. 1776 Woven silk and wool tapestry ], rct.uk {{en}}
[[Kategória:Görög mitológia]]
| |||