„Lagrange-pont” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A Lagrange pontok felfedezés-története: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
16. sor:
{{clear}}
== A Kordylewski-féle porholdak ==
A Föld-[[Hold]] rendszerben is találhatóak az L4, L5 pontokban az összegyűlt anyagok, ezek 60 fokra keringenek a Hold előtt és után. Ez a rendszer mérete miatt porfelhőre korlátozódik .<ref>A [[Jupiter]] körül kisbolygók is csapdába esnek</ref>. A porfelhők jelenlétét Kazimierz Kordylewski<ref>[[:pl:Kazimierz Kordylewski|Kazimierz Kordylewski]] lengyel csillagász, 1903-1981) </ref> vetette fel 1956-ban, majd 1966, 1973 és 1974-ben többszöri trópusi megfigyeléssel igazolta.<ref>[http://epa.oszk.hu/03000/03054/00045/pdf/EPA03054_meteor_1978_03_28-29.pdf Kelemen János: A Kordylewski-féle porholdak (Meteor folyóirat, 8. évf. 2. sz, 1978)]</ref>. Mivel a Hold fénye elnyomja a por derengését, a megfigyelést akkor lehetett elvégezni, amikor a Hold épp a horizont alatt volt. 2018-ban a Horváth Gábor (ELTE) által vezetett kutatócsoport polarizált szűrők segítségével ismét megfigyelte a jelenséget, és megerősítette a korábbi jelentés tartalmát. <ref>[https://academic.oup.com/mnras/article/480/4/5550/5089220 Judit Slíz-Balogh András Barta Gábor Horváth: Celestial mechanics and polarization optics of the Kordylewski dust cloud in the Earth–Moon Lagrange point L5 – I. Three-dimensional celestial mechanical modelling of dust cloud formation]</ref>
 
A Kordylewski-felhők megfigyeléseiből a következő eredmények szület­tek:
* A felhők nem a Hold pályája, hanem az [[ekliptika]] vonalában mozognak,
* Egy hónap alatt a felhők körülbelül 10° sugarú kört írnak le a [[libráció]]s alappontok körül.<ref>Maga a Hold is jelentősen imbolyog, ami megmagyarázza a jelenséget.</ref>.
* Átmérő­jük megközelítőleg 10°.