„Borisz Leonyidovics Paszternak” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
35. sor:
Zeneszerzőnek készül, de történelmet és filozófiát hallgat a moszkvai egyetemen. [[1912]]-ben a németországi [[Marburg]]ba utazik. Első verseskötetén már látszik páratlan természetleíró képessége, úgy festi a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Munkatársa lesz [[Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij|Majakovszkij]] [[avantgárd|avantgardista]] folyóiratának, a [[LEF]]-nek. Az [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalmat]] igenli, tisztítótűznek nevezi.
[[1948]] és [[1955]] között keletkezett nagyregényében, a [[Zsivago doktor (regény)|Zsivago doktorban]]
Amikor 1958-ban neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene a Szovjetunióban. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve: jobb lenne, ha valódi emigráns válnék belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. (Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját – 1988-ig nem is jelenhetett meg hazájában.) Paszternak 1960. május 30-án Peregyelkinóban hunyt el.
|