Betűrendbe soroláskor a két- és háromjegyű mássalhangzókat[[mássalhangzó]]kat különállóknak kell tekinteni (azaz például a ''Czentár'' után következik a ''[[Csaba]]),'' valamint az ékezetes magánhangzókat[[magánhangzó]]kat ékezet nélküli változatukkal együtt – például az ''á''-t az ''a''-val együtt – soroljuk be. Ez alól kivétel az '''[[Ö]]/[[Ő]]''' és az '''[[Ü]]/[[Ű]]''', amelyek két külön szakaszba kerülnek az [[O]]/[[Ó]]-tól, illetve az [[U]]/[[Ú]]-tól szétválasztva). Idegen szavakban a ''[[ch (digráf)|ch]]'' is előfordul, amely kétjegyű betű (kiejtése többféle lehet eredetétől függően), de az ábécében elemei szerint rendezzük (''[[c]]'' + ''[[h]]''-ként).
Azokban a listákban, amelyekben jelentős részben szerepelnek idegen nevek is (pl. lexikonok[[lexikon]]ok, atlaszok névmutatójában), a nemzetközi ábécét[[ábécé]]t alkalmazzuk, így az ''[[ó]]/[[ö]]/[[ő]]''-t az ''[[o]]'' alá, az ''[[ú]]/[[ü]]/[[ű]]''-t az ''[[u]]'' alá, valamint a többjegyű mássalhangzókat is kezdőbetűjük szerint soroljuk be (pl. ''[[Cs (egyértelműsítő lap)#Magyar nyelv|cs]]'' a ''[[c]]'' alá).
