„Ércfalva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Vályi & Borovszky + jav. |
||
25. sor:
}}
'''Ércfalva'''
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól 10 km-re északnyugatra, az [[Eperjes-Tokaji-hegység]] északkeleti oldalán fekszik.
== Története ==
A település a [[14. század]] közepén a német jog alapján keletkezett, [[1402]]-ben említik először. Alapítója egy Rudlo nevű soltész volt. A [[15. század]]
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''RUDLYO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Forgách Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Sókúthoz nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, köves, három nyomásbéli, zabot bőven terem, erdeje is van, egyebe szűken van.''”<ref>{{Cite web |title=Vályi András: Magyar országnak leírása {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWXHUwMGUxbHlpIEFuZHJcdTAwZTFzOiBNYWd5YXIgT3Jzelx1MDBlMWduYWsgbGVcdTAwZWRyXHUwMGUxc2EifQ |work=www.arcanum.hu |accessdate=2019-07-16}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Rudlyó, tót falu, Zemplén vmegyében, a Szimonka hegy alatt, a Tapoly völgyében, ut. p. Eperjes. Határa 2700 holdat tehet, mellyből 1700 hold erdő, 1000 szántó és kevés rét. Ebből 15 2/8 urbéri telek után birnak a lakosok 470 holdat, a többi majors. birtoka gr. Forgách Máriának, gr. Forgách Zsigmond nejének. – Földei lassan emelkedő dombokon terülnek el, a zabot legjobban szeretik, de más gabonanemet is megteremnek. Lakja 50 romai, 350 g. kath., 5 evang., 10 zsidó lak., kik a vidékbeli lakosoknál szorgalmasabb és vagyonosabb emberek. Van g. kath. paroch. temploma, szeszgyára, s egy csekély patakmalma."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼
[[1831]]-ben súlyos kolerajárvány pusztított mely 54 áldozatot követelt.
[[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]ához tartozott▼
▲[[Fényes Elek]]
[[1869]]-ben 439 lakosa volt. A század végén sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Érczfalva, azelőtt Rudlyó, régebben Rődelfalva is. Tót kisközség 70 házzal és 323, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Sókút, távírója és vasúti állomása Varannó. Hajdan tót (Rudlio) s most megmagyarosított nevét a hegyében rejlő vasércztől vette. A mogyorósi vár tartozéka volt és 1402-ben, a mikor a Rozgonyiak voltak az urai, Rődelfalva néven is szerepelt. 1585-ben a varannai uradalom tartozéka, s ettől kezdve a Báthoryak, a Drugethek s a Nyáryak az urai. 1684-ben Klobusitzky Pált és Ugrai Katát is egyes részeibe iktatják. 1774-ben Zichy Terézia is birtokosaként szerepel, 1810-ben özv. gróf Forgách Juliánna birtoka volt, az 1860-as évek végén vétel útján gróf Coudenhove Ferencz szerezte meg, s most is gróf Coudenhove Henriknek van itt nagyobb birtoka. 1663-ban itt is dúlt a pestis és 1831-ben a kolera, és itt is kiütött a pórlázadás. Gör. kath. temploma nagyon régi, de 1814-ben ujjáépítették.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
==Népessége==
[[1910]]-ben 290-en,
2001-ben 648 lakosából 628 szlovák és 11 cigány volt.
2011-ben 655 lakosából 581 szlovák és 67 cigány
== Források ==
48 ⟶ 56 sor:
== További információk ==
*
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-239033&pos_y=-1218170&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Rudlov%2C%20Vranov%20nad%20Top%BEou Ércfalva Szlovákia térképén]
|