„Agyagospatak” változatai közötti eltérés

Fényes Elek szerint ''"Agyagos, tótul Hlyine, tót f., Zemplén vgyében, Eperjeshez 4 órányira, a Tapoly mentiben. Rétje s szántóföldjeinek 1/3-da széles völgyben, 2/3-da valamint erdeje magasabb hegyekre nyúlik. Kiterjedése 3600 h., mellyből 1500 h. szántó, 500 hold rét, 1600 h. tölgy bikkel vegyes erdő. 25 5/8 urb. telek után van 650 h. szántóföld, 250 h. rét, 150 h. legelő; a többi majorság. A föld jó mivelés mellett, kivált a völgyben a gabonának minden nemeit megtermi. Lakja 200 r. kath., 250 g. kath., 100 evang., 20 zsidó. A Tapoly vizén 5 kerekű malom. Van kénköves ásvány forrása, melly a szobránczihoz tökéletesen hasonló, g. kath. anyatemploma, pálinka-gyára, téglából épült korcsmája. Birja gróf Forgách Mária, Forgách Zsigmond neje."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼

Zemplén vármegye monográfiájában ''"Agyagospatak, azelőtt egyszerűen csak Agyagos. Kisközség 107 házzal és 556 lakossal, kik valamennyiben tótok és nagyobbrészt görög-katholikus vallásúak. E községnek első írott nyomára 1402-ben találunk, a mikor Rozgonyi László az ura. Hajdan Hlina néven is szerepelt, a mi agyagost jelent és nevét tényleg agyagos talajától nyerte. 1448-ban a Hlesznay, Eödönffi és a Szeretvai családok az urai. A XV. században, a mikor is a monyorósi uradalom tartozéka volt, sokat szenvedett a cseh rablóktól. 1598 körül Báthory István és Buttkay Ferencz is birtokosai közé tartoztak. 1663-ban a pestis pusztította lakosait. 1730-ban pusztaként van említve és Szirmay Tamás az ura. 1760-ban a báró Fischer családé; de a XVIII. század végén alighanem puszta volt, mert Vályi sem említi. Később ismét benépesedett és lakosai 1831-ben részt vettek a zempléni pórlázadásban. Egy évvel később a kiáradt Tapoly romba döntötte. A mult század első felében a báró Fischer és a gróf Dessewffy családok voltak az urai, mostani nagyobb birtokosa gróf Coudenhove Kalergi Henrik. A községben róm. kath. és gör.-kath. templom van. Az előbbinek építési ideje ismeretlen, az utóbbi pedig 1794-ben épült és 1883-ban megújíttatott. A község határában kénes forrás van. Postája Sókút, távírója és vasúti állomása pedig Varannó."''<ref>Magyarország vármegyéi és városai szerk. [[Borovszky Samu]]. Zemplén vármegye.</ref>▼

[[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]ához tartozott.▼