„II. Johanna nápolyi királynő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
53. sor:
| teljes_név =Anjou-Durazzói Johanna
| születési dátum =[[1373]]. június 25.
| születési hely =[[Zára]], [[Dalmát Királyság (1069–1433)|Dalmácia]]
| halálozási dátum =[[1435]]. február 2. {{életkor-holt|1373|06|25|1435|02|02}}
| halálozási hely =[[Nápoly]]
67. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''II. Johanna''' ([[Zára]], [[Dalmát Királyság (1069–1433)|Dalmácia]], [[1373]]. [[június 25.]] – [[Nápoly]], [[1435]]. [[február 2.]]), [[olasz nyelv|olaszul]]: '''Giovanna II d'Angiò''', [[német nyelv|németül]]: '''Johanna von Anjou''', [[francia nyelv|franciául]]: '''Jeanne II de Naples''', [[Horvát nyelv|horvátul]]: '''Ivana II, kraljica Napulja''', nápolyi és magyar királyi hercegnő, [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápolyi (szicíliai) királynő]]:<ref>A királyság hivatalos elnevezése mindvégig '''Szicíliai Királyság''' ''(A Világítótornyon inneni Szicíliai Királyság)'' maradt. A [[Nápolyi Királyság]] elnevezés csak történészi műszó a másik [[Szicíliai Királyság]]tól ''(A Világítótornyon túli Szicíliai Királyság)'' való megkülönböztetésre.</ref> '''(1414–1435)'''. Első házassága révén ausztriai hercegnő, [[Stájerország]], [[Karintia]] és [[Krajna (Szlovénia)|Krajna]] hercegnéje, [[Tirol]] grófnéja, második házassága folytán la Marche grófnéja és Taranto hercegnéje. A [[Anjou-ház|nápolyi (harmadik) Anjou-ház]] utolsó törvényes sarja. Apja és öccse után ő is viselte a ''Magyarország királya'' címet.
==Élete==
[[II. Károly magyar király|III. (Kis) Károly]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápolyi]] és ''II. Károly'' néven [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királynak]], valamint [[Durazzói Margit magyar királyné|Anjou Margit]] durazzói hercegnőnek a leánya.
Öccse, [[László nápolyi király|I. (Durazzói) László]] halála után örökölte a nápolyi trónt. Johanna az apja magyarországi tartózkodása idején született [[Dalmát Királyság (1069–1433)|Dalmácia]] székhelyén, [[Zára|Zárában]], mikor apja Szlavónia hercegeként a horvát-szlavón-dalmát királyságokat kormányozta [[I. Lajos magyar király|I. (Nagy) Lajos]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] nevében.
[[Mária magyar királynő|I. (Anjou) Mária]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királynő]] halála ([[1395]]) után [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király az [[Anjou-ház]]zal való szövetség fenntartása érdekében feleségül kérte Johannát, ami viszont a nápolyi párt ellenállásán meghiúsult.<ref>Lásd Schönherr (1895: 446).</ref>
77. sor:
Egy másik elképzelés a két Szicília közötti békekötés lehetőségét rejtette magában, amely kettős házasság reményét is kecsegtette, hiszen a Szicília szigetén fel-fellobbanó lázadások szításában [[László nápolyi király|I. (Durazzói) László]] amúgy is élen járt. Már [[1398]]-ban elindultak a tárgyalások [[László nápolyi király|I. (Durazzói) László]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápolyi király]], valamint [[I. Márton szicíliai király|Ifjú Márton]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|szicíliai király]] nagynénje és [[Márton aragóniai király|Idős Márton]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]] (Ifjú Márton apja) féltestvére, [[Aragóniai Izabella urgelli grófné|Izabella]] aragón infánsnő között kötendő frigyről. Ez egészült ki azzal az elképzeléssel, hogy a felesége, [[I. Mária szicíliai királynő]] halálával ([[1401]]. [[május 25.]]) megözvegyült Ifjú Márton vegye feleségül László király nővérét, Johannát, de mindkét házassági tárgyalás végül zsákutcába jutott, mivel a két szicíliai udvar más-más pápát támogatott: Nápoly és László király a római pápát, míg Palermo és Ifjú Márton az avignoni (ellen)pápát.<ref>Lásd Fodale (1999: 314).</ref>
Ezután [[1401]]. [[október 13.|október 13-án]] vagy [[november 13.|november 13-án]] [[Vilmos osztrák herceg]] jegyezte el Johannát, amely [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] ellenes éllel jött létre. Az [[1403]]-as Zsigmond elleni országos felkelés idején Johanna öccsét, [[László nápolyi király|I. Lászlót]] meghívták a magyar trónra, aki [[1403]]. [[július 19.|július 19-én]] Johannával együtt jelent meg a magyar korona felségterületén, Johanna szülővárosában, a [[
== Ősei ==
174. sor:
}}
</center>
{{Anjou-ház}}
{{DEFAULTSORT:Johanna 02 Napoly}}
[[Kategória:Nápoly és Szicília királynői]]
187. sor:
[[Kategória:Osztrák hercegnék]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Olaszország|–|középkor}}
|