„Turanizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ideológiai okok nem elégségesek ahhoz, hogy hivatkozott állítást kiszedjünk a szócikkből. |
Ha már forrásokról, finn tanszékről, Bugátról meg Habsburgokról beszélünk, csináljuk alaposan! |
||
104. sor:
===Az ugor–török háború===
[[Bugát Pál]] magyar orvos, nyelvújító 1844-ben kezdett el finnül tanulni, mivel foglalkoztatta a magyar nyelv rokonsága. 1846-ban azzal a kéréssel fordult a Magyar Tudós Társasághoz, hogy adjon neki anyagi támogatást a finn éslapp nyelv tanulmányozásához és támogassa egy hosszabb útját. Kérelmét eztán a Helytartótanácshoz kellett benyújtania, amely 1846. június 9-én anyagi támogatás nyújtásával végül engedélyezte Bugát Pál tervét. Végül a tervezett északi tanulmányút elmaradt, aminek okát az utókor nem tudta felkutatni. <ref>KAPRONCZAY Károly: Magyar-baltikumi orvosi kapcslatok. In: Kapcsolatok Magyarország és Európa más részei között a tudományok, a technika és az orvoslás történetében (a 2001. évi ankét anyaga) 2002. 171-174. o. http://real-eod.mtak.hu/6253/1/Tanulmanyok_2002_38_Kapronczay_Magyar_baltikumi_orvosi_kapcsolatok.pdf</ref>
Az első felelős magyar kormány kinevezte őt Magyarország főorvosává. A kormánnyal tartott Debrecenbe is, és közreműködött a honvédelmi bizottság munkájában. A szabadságharc bukása után bujdosott, megfosztották minden rangjától, tisztségétől, a katedrájától és a nyugdíjától is. Végül kegyelmet kapott. Idejét Budán töltötte, többnyire nyelvészeti búvárkodással, tanulta a finn és a török nyelvet, kertészkedett, és orvosi gyakorlatot is folytatott. Közéleti visszatérését csak 1861-ben engedélyezték.<ref>BŐSZE Péter, KAPRONCZAY Károly: Bugát Pál munkássága. In: MAGYAR ORVOSI NYELV, 13 (2). 104-123. o. http://real.mtak.hu/19480/1/MONY_2013_02_Bugat__Bosze__u_103755.273549.pdf</ref>
Bugát Pál elsőként szorgalmazta 1846-ban finn tanszék felállítását a pesti egyetemen. A pesti egyetem az 1863/64. tanévben [[Toldy Ferenc]] dékánsága idején fordult a Helytartósági Tanácshoz finnugor tanszék létesítése ügyében. Az osztrák kormányt képviselő Helytartósági Tanács a kérést elutasította.<ref>BERECZKI Gábor: Hunok Svájcban és egy lépéstévesztés. In: Ünnepi könyv Bereczki Gábor 70. születésnapja tiszteletére. 1998. 173-177. o. https://core.ac.uk/download/pdf/51306996.pdf</ref>
Vámbéry amellett érvelt, hogy a türk nyelvek és a magyar közti nagyszámú hasonlóság e nyelvek és népek közös ázsiai eredetére mutat. Vámbéry rámutatott, hogy a finnugor és az altaji nyelvek számos tekintetben erősen hasonlóak. (A feltűnő mértékű tipológiai hasonlóságot ellenfelei sem vitatták.) Ráadásul a magyar nyelvben nagyszámú (legkevesebb 300-400) ősi török eredetű szó található, és még ennél is sokkal több jó vagy elfogadható török etimológiával. Az ilyen mérvű hasonlóság mögött pedig többnek kell állnia egyszerű szókölcsönzésnél.
| |||