„Gironde (francia forradalom)” változatai közötti eltérés

A Gironde vezetői vád alá helyeztették [[Jean-Paul Marat|Marat]]-t, akit azonban a Forradalmi Törvényszék felmentett. Ekkor a [[sans-culotte]] polgárokat tömörítő párizsi kommün (a párizsi központi városi önkormányzat) képviselői követelték a Gironde vezetőinek vád alá helyezését. A Gironde megpróbálkozott egy kommun elleni támadással: 1793. május 18-án ''[[Élie Guadet|Guadet'']] képviselő határozati javaslatot terjesztett be a Nemzetgyűlésbe:

[[Fájl:The elimination of Girondins 2.png|thumbbélyegkép|rightjobbra|270px|A girondisták letartóztatása június 2-án]]

A Konvent végül létrehozott egy 12 fős bizottságot, hogy figyelemmel kísérje a kommün tevékenységét. A kommün ekkor létrehozta a szekciók (a párizsi kerületi önkormányzatok) központi forradalmi bizottságát, majd [[François Hanriot]], a forradalmi bizottság által a Nemzetőrség élére frissen kinevezett vezetőparancsnok fegyvereseivel május 31-én lázadást robbantott ki és június 2-án körülvetette a Konvent épületét. Az épületen belül kaotikus jelenetek zajlottak le ezt követően, fegyverrel felfegyverzett képviselők egymást rángatták le a szószékről. Közben az épületben megjelentek a [[Sanssans-culotte|fegyveres felkelők]], akik a párizsi nép képviselőiként fellépve azt követelték, hogy a Konvent tartóztassa le a “gyanús”„gyanús” képviselőket. Egyes képviselők javasolták 22 “gyanús”„gyanús” képviselő letartóztatását. A [[Közjóléti Bizottság]] nevében fellépő Barré azonban elutasította a letartóztatást, és javasolta, hogy kérjék fel a képviselőket, hogy önként mondjanak le a mandátumukról, és helyezzék magukat a nép védelme alá. Egyes képviselők önként felajánlották erre lemondásukat, mások azonban felháborodottan elutasították ezt. A Konvent ekkor úgy határozott, hogy az összegyűlt fegyveresek között fog tanácskozni, a kivonult képviselőket azonban Hanriot és fegyveresei visszazavarták az ülésterembe. A visszatérő küldöttek ekkor határozati javaslatot terjesztettek be arról, hogy egyes képviselőket háziőrizetbe helyeznek. A képviselők kétharmada azonban kijelentette, hogy kényszer hatása alatt cselekednek, emiatt megtagadták a szavazást. Végül a Hegypárt tagjai, illetve az ülésterembe benyomuló tömeg egyes tagjai hozták meg a határozatot az őrizetbevételről és a vád alá helyezésről.