„Krúdy Gyula” változatai közötti eltérés

A nemesi származású szécsénykovácsi Krúdy család sarja. Apja, Krúdy Gyula (1850-1900)<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33K-CQ?i=368&wc=9294-BZ9%3A40679301%2C49740701%2C1077317904&cc=1452460 Ifj. Krúdy Gyula halálesete bejegyezve a nyíregyházi állami halotti akv. 1023/1900. fsz. alatt]</ref>[[dzsentri]], jómódú ügyvéd, kisnemesi gyökerekkel, anyja, Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédje, alacsonyabb származású volt. Csak tizedik gyermekük születése után, [[1895]]-ben kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Amikor nagyapja megtudta, hogy a család szobalánya, az akkor 18 éves Csákányi Julis gyermeket vár fiától, haragjában elcsapta a szolgálólányt a háztól, aki pár hónapig terhesen kőművesek mellett dolgozott. Apja azonban szobát bérelt számára, és ezt látván a család is megenyhült, a szolgálólányt, immár fiuk párjaként visszafogadták. Krúdy szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetően<ref>Érdekesség, hogy a családkutatás eredményei alapján kiderült, hogy a Csákányi család valaha kifejezetten jómódú volt, Csákányi János 1824-ben a város 2350 adófizetője közül a 166. legmagasabb taksát fizette, származására nézve pedig több jel arra mutat, hogy annak a Csákányi Józsefnek volt a fia, aki 1771-ben, az Urbárium megkötése idején a Nyíregyháza melletti Óros (ma Nyíregyháza Oros) falu egyik földesura volt.</ref> jól ismerte a szegénység és a gazdagság világát is, ami írói munkásságán lépten-nyomon felfedezhető. Anyjától, s talán még inkább nagyanyjától, Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémsága bizonyára Krúdy nagyapjától, a 48-as honvéd vitéztől és legendás nőcsábásztól ered. Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni, élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle, nem ügyvéd.