„Badacsony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
149. sor:
=== II. János Pál-kápolna és a Klastrom-kút ===
A [[13. század]]tól a hegyen egy [[Pálos rend|pálos]] kolostor működött. A [[Szent Imre|Szent Imrének]] szentelt kolostor alapítója és alapítási éve ismeretlen. [[Pázmány Péter]] 1266-ra keltezte, azonban valószínűleg korábban is fennállhatott.
[[Szerelmey Miklós]] 1851-ben megemlíti a még fellelhető romokat, amelyek később valószínűleg feledésbe merültek és elpusztultak, ugyanis 1888-ban [[Ádám Iván]] már csak a Klastrom-kút neve alapján azonosította a helyszínt. Felmérése alapján két különálló épületrészből állhatott a kolostor délen templommal, északon és nyugaton gazdasági és lakóépülettel.<ref name=":4" /> [[Fehérváry Rudolf]] és [[Guzsik Tamás]] 1977-ben terepbejárást végzett, amikor megállapították a kolostor teljes pusztulását. Az átépítésekre utaló nyomok hiánya miatt valószínűsítik, hogy már igen korán, akár a [[Török hódoltság|török dúlás]] első időszakában felhagyhatták az épületegyüttest, ami azóta indulhatott a teljes pusztulásnak.<ref name=":4" />
168. sor:
=== A szürkebarát legendája ===
A szürkebarátok legendája a szőlészethez és a hegyen egykor élő pálos szerzetesekhez kapcsolódik. A legenda szerint a 13–14. században számos nyugati rend küldött szerzeteseket Magyarországra, és egy alkalommal a felsőtomaji pálos szerzetesrendhez francia szerzetesek látogattak. A történet szerint a francia szerzetesek kedvenc szőlőjük, a [[pinot gris]] néhány vesszőjét is magukkal hozták. A szőlővesszőket a Badacsony oldalában nagy gonddal elültették, de mivel ez a szőlő sok gondozást igényelt, idejük nagy részét a hegyoldalon töltötték, s eközben fehér ruhájuk rendre bepiszkolódott. Amikor a munkából hazafelé tartottak, a helyiek látva ezt így szóltak: jönnek a hegyről a szürke barátok.<ref name=":3" /><ref>{{Cite web |url=http://www.badacsonykilato.hu/index.php/regek-mondak.html |title=Régi mondák Badacsonyról |accessdate=2019-02-02 |work=www.badacsonykilato.hu}}</ref> A [[szürkebarát|badacsonyi szürkebarát]] eredetét illetően a legenda egy másik változata annyi említést tesz, hogy azt a szerzetesek azért honosították meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes [[Bor (ital)|bort]] ad minden évben. A miseborhoz ugyanis nem szabad cukrot adni.<ref>{{Cite web |url=http://www.bazaltbor.hu/hu/bor/laposa_szurkebarat |title=Laposa Szürkebarát |accessdate=2019-02-02 |work=www.bazaltbor.hu |language=hu}}</ref> Erről szól egy legenda, az viszont tény, hogy a Szürkebarát elnevezés a Bortörvényben a II. világ-háborúig nem fordul elő. A Szürkebarát szó, mint bornév megalkotása, megszületése a XX. század harmincas éveiben történt, a Badacsonyi Eszterházy szőlőbirtokon, annak elismert tiszttartója, Krassay Vilmos úr érdemi bábáskodása mellett. Divat lett a közbeszédben a tradíciók elvesztésén siránkozni, mások pedig eleve tagadják a hagyományok létezését, és generációk meneteltek el vakon múltjuk és jövőjük mellett.A Szürkebarát itt a Balaton-felvidéken lett azzá, ami, nevében, minőségében, és erről illik tudni. Köszönve Krassay Vilmos úrnak, a Badacsonyi Eszterházy szőlőbirtok egykori tiszttartójának. Mély átérzéssel szólt hajdan volt munkájáról, a birtokosokról, a Birtokról, annak fejlesztéséről és természetesen a szőlőkről, borokról, így a Szürkebarát borról is.
=== A Rózsakő legendája ===
| |||