„Makkabeusok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Uralomra jutásuk: typo |
|||
10. sor:
''Matatiás'' (Mattathias) a júdeai Modin település papja fellázadt az elnyomók ellen. Miután a szírek az ő településén is felállítottak egy görög istenszobrot és oltárt, megölte az uralkodó tisztviselőit, majd ahol csak tudta, máshol is lerombolta a bálványoltárokat. A családjával ezután elmenekült és a hegyekben rendezkedett be. Matatiás az egész országban meghirdette, hogy aki Istenért harcolni kíván, az szegődjék melléje. A vallásukat tisztelő zsidók nagy számban csatlakoztak hozzá.
Matatiás egy évig állt a felkelési mozgalom élén, majd halála után a fiai folytatták a megkezdett harc irányítását. [[Júdás Makkabeus|Júdás]] nevű fia lett az utódja. Júdás Kr. e. 165-ben visszafoglalta Jeruzsálemet az elnyomóktól. Leromboltatta a megszentségtelenített oltárt, kivetette a pogány istenszobrokat és újra felszentelte a templomot. Júdás a rómaiakkal kereste a kapcsolatot, hogy biztosítsa a helyzetét. Egy hosszú, elkeseredett küzdelmet indított meg (Kr. e. 165-140) a nép felszabadításáért. Csatában halt meg.<ref>I. Makk. 3,1-9,22</ref> Halála után, Kr. e. 160-ban, testvére, [[Jonathán Makkabeus|Jonathán]] került a zsidók élére (Kr. e. 142-ig). Jonathán több győzelem után jelentős területeket kapott vissza a szírektől. A rómaiakkal és a spártaiakkal kötött szövetséget. Őutána Matatiás 2. fia, [[Simon Makkabeus|Simon]] lett a vezető (Kr. e. 142-135). Simon jó körülményeket biztosított a népnek. A nemzet területét megnövelte és meg is tartotta az új területeket. Végül alattomos cselvetés áldozata lett és veje, Ptolemaios egy lakomán gyilkolta meg. Elfogatta feleségét és két fiát is, akiket szintén megöletett. A harmadik fiút szintén meg akarta öletni, de
[[Fájl:Hasmoneese rijk.PNG|bélyegkép|A hasmoneus királyság legnagyobb kiterjedése idején]]
| |||