„Jaltai konferencia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
Roosevelt rábólintott Sztálin kívánságára, mivel szerette volna, ha a Szovjetunió támogatná az ENSZ megalakítását. Később sok amerikai úgy ítélte, hogy a jaltai konferencia kiárusította a nyugati érdekeket, felbátorította a szovjet terjeszkedést Japán és Ázsia irányába és lehetővé tették a megállapodások Sztálin számára a szocialista tábor megalakítását. A szovjet fél elfogadta az ENSZ-hez való csatlakozást azzal a titkos záradékkal, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak vétójoga lesz, vagyis megakadályozhatja a nem kívánt határozatok meghozatalát.
 
A konferencia idején a Vörös hadsereg Kelet -Európa nagy részét már elfoglalta és megszállva tartotta, háromszor nagyobb területet mint a nyugati szövetségesek. A felszabadított Európa deklarációja csak kismértékben tért el a fegyverszüneti szerződésekben később rögzített befolyási övezetektől.
 
Mindhárom vezető megerősítette korábbi egyezményeit Németország háború utáni zónákra osztásáról. Három zónáról állapodtak meg: szovjet, brit és amerikai zónáról. Később Franciaország is kapott egy zónát, melyet a brit és amerikai zónából hasítottak ki. Berlint magát is három szektorra bontották, bár az egész város a szovjet zóna területén feküdt.