„Béta-sugárzás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kis korr, lehetne még csiszolni, pontosítani |
|||
9. sor:
=== Negatív béta-sugárzás (β<sup>−</sup>, elektronkibocsátás) ===
Egy instabil, neutronfelesleggel bíró atommag negatív béta-sugárzóvá válhat, ahol a neutron protonná alakul át, és mellette egy [[elektron]] és egy [[antineutrínó]] keletkezik.
Ez a folyamat a [[gyenge kölcsönhatás]] eredménye. A neutron protonná alakul át egy virtuális [[W- és Z-bozonok|W-bozon]] kibocsátása során. [[Kvark]] szinten a W emisszió során
A béta-bomlás leginkább
=== Pozitív béta-sugárzás (β<sup>+</sup>, pozitronkibocsátás) ===
Egy instabil, protonfelesleggel bíró atommag pozitív béta-sugárzóvá válhat, ezt pozitron bomlásnak is hívják, ahol a proton neutronná alakul át és mellette egy [[pozitron]]
{{pontosabban|Pozitív béta-bomlás csak akkor történhet az atommagban, amikor a keletkező atommag [[Kötési energia|kötési energiájának]] abszolút értéke magasabb, mint az eredeti atommagé.}}
== Kölcsönhatása az anyaggal ==
A három radioaktív sugárzásból (alfa, béta, gamma) a béta-sugárzásnak közepes áthatoló
Mivel a béta-részecskék elektromosan töltött részecskék, erősebb ionizáló hatásuk van, mint a gamma-sugárzásnak. Amikor áthalad egy anyagon, a részecske lelassul az elektromágneses kölcsönhatás miatt és kibocsát egy úgynevezett fékező vagy lassító [[röntgensugárzás|röntgensugarat]].
30. sor:
A [[stroncium]]-90 a legáltalánosabban használt béta-sugárzó anyag.
A béta-részecskéket minőségbiztosítás területén is alkalmazzák, ahol segítségükkel ellenőrizhető egy anyag vastagsága.
Amikor egy anyagon áthalad a béta-sugárzás, akkor az anyag
A [[pozitronemissziós tomográfia]] (PET) képalkotó eljárás is egy radioaktív nyomkövető izotóp pozitív béta sugárzása alapján működik.
=== A jövőben ===
Elképzelhető, hogy a jövőben bétavoltaikus cellák lehetnek alacsonyfogyasztású, hordozható elektronikus eszközök tápellátó egysége.
A tápellátás időtartamát csak a radioaktív anyag felezési ideje korlátozza, amely trícium esetében 12 év,
== Története ==
[[Henri Becquerel]] véletlenül talált rá a béta-sugárzásra. A [[fluoreszkálás]] jelenségét vizsgálta és azt tapasztalta, hogy az [[urán]] exponálta az ott lévő fekete papírba csomagolt fotólemezt. Ez egy ismeretlen sugárzás lehetett, ami nem kapcsolható ki, mint a röntgensugárzás.
[[Ernest Rutherford]] folytatta ezeket a kísérleteket és felfedezett két különböző sugárzást, az alfa- és a béta-sugárzást.
Az alfa-sugárzás nem volt kimutatható Becquerel lemezein, mivel a fekete papír könnyen
A felfedezés eredményeit 1897-ben publikálta.
|