„Kobrahatás” változatai közötti eltérés

Az elnevezés [[Horst Siebert]] német közgazdásztól származik. Alapja egy, a brit gyarmatbirodalom időszakából származó anekdota: a britek megelégelték, hogy [[Delhi]]ben sok a veszélyes [[kobra]], így pénzjutalmat ajánlottak a lakosságnak minden beszolgáltatott kígyóbőrért, azt remélve, hogy így rövid időn belül megszabadulnak a kígyóktól. Az élelmes indiaiak azonban tenyészteni kezdték a kobrákat, hogy minél több pénzt szerezzenek. A britek megtudták ezt, és visszavonták a jutalmakat. A tenyésztők ekkor szélnek eresztették az értéktelenné vált kígyókathüllőket, így végül még több kobra volt Delhiben, mint kezdetben.<ref name=psy/>

Hasonló esetet jegyeztek fel [[Hanoi]]ban a francia gyarmati uralom idején. A franciák felkérték a lakosságot, hogy segítsenek a patkányok[[patkány]]ok kiirtásában, minden patkányfarokért adottegy összegetcentet fizetve. A helyiek a patkányok megölése helyett pusztán a farkakat vágták le, majd elengedték őket, hogy tovább szaporodjanak; sőt, farmokon is kezdték tenyészteni a patkányokat.<ref name=mult/>

Egy másik tipikus eset [[Mexikóváros]]hoz fűződik. A hatóságok csökkenteni akarták a [[levegőszennyezés]]t, így a hét egy adott napján csak adott rendszámú autóknak engedélyezték a közlekedést. A polgárok ekkor felvásárolták a használt autókat, hogy minden napra legyen egy autójuk, a szennyezés pedig nőtt.<ref>{{cite web |url=https://etonomics.com/2019/06/11/the-cobra-effect-when-it-all-goes-wrong/ |title=The Cobra Effect: When it all goes wrong |date=20190611 |accessdate=20190805 |publisher=Etonomics}}</ref>