„Felsőfeketepatak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Vályi + Fényes + Borovszky & jav. |
||
26. sor:
}}
'''Felsőfeketepatak'''
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól 15 km-re északnyugatra, a Tapoly jobb partján fekszik.
== Története ==
[[1399]]-ben említik először a csicsvai váruradalom részeként. [[1402]]-ben a csicsvai uradalommal együtt Bebek István a birtokosa, melyben [[1410]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király is megerősíti. A [[15. század]]ban a tapolymogyorósi uradalom része, a kis falvak közé számított. [[1474]]-ben a [[Lelesz (Szlovákia)|lelesz]]i prépostság oklevelében szerepel először szlovák névvel ''Čarnik'' alakban. [[1493]]-ban 8 parasztház állt a faluban. A 15.
A [[17. század]] elején Eszterházy Miklós, majd a Bornemissza család, [[1653]]-tól pedig Drugeth György birtoka. Ebben az időben már állt a falu szélén fából épített református temploma.
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''PATAK. Fekete Patak. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Mogyoroskához közel, Varannóhoz sem meszsze az ország-úttyában; határja 3 nyomásbéli, zabot terem leginkább, őszit pedig középszerűen, fája kevés vagyon a’ határjában, közel a’ faluhoz egy kis hegyetske alatt savanyú víznek forrása nevezetesíti.''”<ref>{{Cite web |title=Vályi András: Magyar országnak leírása {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWXHUwMGUxbHlpIEFuZHJcdTAwZTFzOiBNYWd5YXIgT3Jzelx1MDBlMWduYWsgbGVcdTAwZWRyXHUwMGUxc2EifQ |work=www.arcanum.hu |accessdate=2019-08-07}}</ref>
[[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]ához tartozott.▼
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Feketepatak, tót falu, Zemplén vmegyében, Vecséhez 5 óra: 385 lak., s patakmalommal. Gr. Barkóczy birja.''”<ref>{{Cite web |title=Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-geografiai-szotara-fenyes-elek-BABC3/ |work=www.arcanum.hu |accessdate=2019-08-07}}</ref>
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Felsőfeketepatak, Sáros vármegye határán fekszik. Van 75 háza és 463 tót lakosa, kik nagyobbára ág. h. evangélikusok. Nevét a számtalan ásványos részecskéket tartalmazó patakjától vette. 1402-ben a Rozgonyiak voltak az urai, a mikor Csarnik tót néven is szerepelt. Előbb a mogyorósi vár, majd Csicsva várának tartozéka volt. 1598-ban Báthory István az ura, de azután a Drugethek birtokába kerül és 1658-ban Drugeth Borbála és férje, Draskovich Miklós Károlyi Ádámnak és Thököly Máriának zálogosítják el részüket. Később a Barkóczyaké, majd a Csákyaké és a Hevesyeké, a mult század közepe táján pedig Bujanovics Rezsőé. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-ban kitört pestis itt is sok áldozatot szedett. Van a községben egy régi úrilak, melyet még a Bujanovics család építtetett s ez most a beregszászi hitelintézeté. Róm. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Passeki-major is. A községnek Mogyoróska a postája, de a távírója és vasúti állomása Varannó.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
==Népessége==
43 ⟶ 49 sor:
2001-ben 805 lakosából 796 szlovák volt.
2011-ben 757 lakosából 742 szlovák
==Források==
50 ⟶ 56 sor:
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20071104064008/http://www.ciernenadtoplou.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
*
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-238973&pos_y=-1209680&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%C8ierne%20nad%20Top%BEou%2C%20Vranov%20nad%20Top%BEou Felsőfeketepatak Szlovákia térképén]
* [http://www.batovce.e-obce.sk/obec/ciernenadtoplou/cierne-nad-toplou.html E-obce.sk]
| |||