„Szerkesztő:Sierrahun/próbalap” változatai közötti eltérés

'''Stuart''' Charles Marshall által oly sokáig hiányolt, augusztus 20-i jelentésében hosszasan védelmezte magát. Szerinte Earlyt Yorkban és Wrightsville-ben tartózkodni sejtette, amiről északi újságcikkekből értesült. Felhozza, hogy több mint ezer foglyot ejtett, az egész VI. hadtestet az ő lovasságának elfogására irányitották Westminsterbe, ahová azon a reggelen érkezett meg, hogy ők távoztak és emiatt nem harcolhatott Gettysburgnél az első két napon. Meade French 4000 katonáját is utánpótláskisérésre használta fel Frederickből Washington felé az elfogott 125 trén miatt, így azok sem voltak jelen a csatában. Stuart védekezik ellene, hogy a lovassága hiányzott a Gettysburgi felderitésnél, mert Jenkins lovassága ott volt erre, noha nem volt olyan hatékony, mint a 3800 fős induláskori létszámából következnie kellett volna. Rámutat, hogy Jackson chancellorsville-i megkerülését kevesebb lovasság tökéletesen fedezte, plusz megfékezte Stoneman portyáját, plusz Averell 3500 fős északi lovasságát a Rappahannock túlpartjára űzte. Yorkba érve Stuart látta, hogy Early már nincs ott és miért nem hagyott egy hírnököt hátra, hogy értesitse őt. Korrektül kitalálta, hogy Stuart jön, mikor a Hannoverben dörgő ágyúit hallotta. Igy polgároktól tudta meg, hogy Shippenburg felé távozott, de ekkor ő még úgy tudta, hogy ANV főerői Carlisle-nál lesznek. Ekkor már nagyon kifáradtak és Fairfaxben fű sem volt a lovak legeltetéséhez. Fauquierben a kemény utak a patkókat ették le. Néhány ezred száz fő alá fogyatkozott, de Gettysburgnél a gyengeségük ellenére felbuzgott bennük az akarás és keményen helytálltak.

'''David G. McIntosh''' ezds. lejegyezte, hogy 1887-ben Charles Marshall egy vacsorán: kezdeményeztem Stuart hadbiróság elé állítását, de Lee elutasította. Stuart nagyon nehezen szülte meg a jelentését, sokadszori követelésre. Longstreet szerinte úgy viselkedett az ügyben, mint aki parancsnokol a lovasság fölött, amire semmi oka nem volt.

'''Charles Marshall''' 1864-es jelentésében elismrteelismerte, hogy Jenkins dandárja és E. V White zászlóalja rendelkezésre állt és nem volt más feladata, mint amire Lee utasította, de szerinte az le volt kötve Ewell hadtesténél. ((arra nem tér ki, hogy Stuart második parancsa pont ugyanoda kötötte volna le őt is.)) Szerinte mihelyt kitudódott, hogy az AoP átkelt, Robertson és Jones dandárjai késlekedés nélkül induljanak a fősereg után.

'''Henry Heth''', a harcok kirobbantója Lee unokatestvére volt, és az egyetlen a hadseregben, akit Lee a keresztnevén szólított: nem volt lovasság, az óriás vak volt.

'''Early'''; makacs Lee-védelmező: a csatavesztésért Longstreet és Stuart a felelős. Stuart megkerülős manőverét azonban védelmezi, csakhogy: az ilyen lovasportyákból általában nem származott sok haszon, mert a lovasság az utánpótlástól elvágva létfenntartási rablóhadjárattá degradálódtak és fizikailag lerongyolódva kerültek ki a műveletekből. Szerinte ebben az esetben sem érte meg a német parasztok riogatása és kifosztása a lovasság harcképtelenné válását.

'''Longstreet''' a posztháborús korszakban egyfolytában bullshitel, itt is letagadja, hogy támogatta volna a portya ötletét.

'''Fitzhugh Lee''' Stuart barátja és Lee unokaöccse. Nagy kínban Lee oldalára helyezkedett, Stuart hibázott a megkerüléssel; hiába kapott engedélyt rá, akkor sem volt jó megoldás. "...there is evidence that a staff officer of General Lee carried an order to General Ewell on the afternoon of the 1st of July, that from where he, General Lee, was, he could see the enemy flying over the heights; to push on and occupy them. But in his official report of the operations of that day, General Lee says: 'General Ewell was instructed to carry the hill occupied by the enemy if the found it practicable, but to avoid a general engagement until the arrival of the other divisions of the army;' and that Ewell 'decided to wait for Johnson's division,'. ((azt sejteti, hogy a hivatalos jelentés nem mindig fedte a valóságot és hogy Ewell a hibás)) De mivel a háború korai szakaszában Ewell törzsfőnöke volt, nem akarja megbántani az emlékét és így annyit tud csak mondani, hogy egy kicsit több menetelés és táámadás árán el lehetett volna foglalni a magaslatokat. Henry B. McClellannek írt megánlevelében Fitz megerősíti, hogy Stuart manővere hiba volt, ott kellett volna maradnia, ahol kapcsolatba tud lépni Lee-vel ha esik, ha fúj. Abban egyetért Earlyvel, hogy az igazi felelősség Longstreetet terheli a csatavesztésért. 1894-ben irt memoárjában azonban megvédte volt parancsnokát, mondván, hogy Stuart útvonalválasztásért Longstreetet és Lee-t terheli a felelősség, igy annak kritikája, hogy miért hiányzott a csatatérről, igaztalan.

'''Thomas L. Rosser''' a szerzők szerint messze magasabb rangra lett előléptetve, mint érdemei minősítették, amit Stuartnak köszönhetett, ám ehelyett begőzölt rajta, hogy ez miért tartott ilyen sokáig és vehemensen kritizálta Stuartot. Háború után írt narratíváját Wade Hampton kérésére vetette papirra, aki szintén nem volt jóban Stuarttal. Rosser Lee-t védelmezi, Stuart szemek és fülek nélkül hagyta a hadsereget, nagyban ez okozta a gettysburgi vereséget.