„Nagy István (festő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
[[Csíkszereda|Csíkszeredában]] befejezte a gazdasági népiskolát, tanítóképzőt végzett [[Kolozsvár]]ott és az alföldi [[Homokmégy]]en tanított. Az iskolában kiállította szénrajzait, [[Kelety Gusztáv]] felfedezte tehetségét. Így került a [[budapest]]i [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajziskolába]]. Ezután [[München]]ben és [[Párizs]]ban tanult, majd nyolc hónapig tanulmányúton járt [[Itália|Itáliában]]. Tanulóévei során mindvégig a csíki magánjavak ösztöndíját élvezte. Testvérének hívására többször hazatért, ilyenkor [[Bíró Béla (művészettörténész)|Bíró Béla]] művészettörténész vendégeként [[Makó]]n lakott.<ref>{{maút}}</ref><ref>{{MakóMono5}}</ref> [[1902]]-ben újabb vándorévek kezdődtek az [[első világháború]]ig, de most már a szülőföldjén: Csíkban, Gyergyóban.
Első kiállítása 150 munkájából [[1902]]. [[június 8.|június 8-án]] nyílt meg, [[Csíkszereda|Csíkszeredában]]. A háborúban a [[galícia]]i fronton katonaportrékat készített. [[1919]]-ben [[Budapest]]re költözött. [[1920]]-tól a Nagy[[alföld]]ön festett, először [[Szentes]]en [[Koszta József]]fel együtt, majd [[Kecskeméti művésztelep]]en és [[Baj]]án. Nagyszabású gyűjteményes kiállítása [[1923]]-ban általános elismerést váltott ki. [[Kosztolányi Dezső]] és [[Lyka Károly]] is lelkesedéssel írt alkotásairól, [[Surányi Miklós]] pedig regényt írt róla. [[1933]]-ban végleg letelepedett Baján feleségével és fiával. Több mint 4000 művét tartják számon, ezek többsége ma három országban található meg ([[Románia]], [[Szerbia]] és [[Magyarország]]), műveit őrzik a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]], a [[szabadka]]i (Subotica) múzeumban, legtöbbet a bajai múzeumban, a [[Cifrapalota|Kecskeméti
[[Tájkép]]eit és [[arckép]]eit főleg [[pasztell]]krétával és szénnel készítette. A modern magyar festészet [[Realizmus (művészet)|realista]] és [[konstruktivista művészet|konstruktív]] szárnyának egyik legegyénibb képviselője. Hihetetlenül gyorsan dolgozott. Témái: az erdélyi havasok komor világa, az alföldi faluk széle, tanyák, legelésző állatok és élet barázdálta arcú parasztok. Témái miatt az [[alföldi iskola]] festőihez szokták sorolni, azonban képeinek egyre hangsúlyosabbá váló geometrikus meghatározottsága miatt a modern festészet konstruáló ágához is tartozik az ő alkotói munkássága, [[Nagy Balogh János]] művészetének rokona. Nagy István stílusa jelentékeny hatással volt a [[hódmezővásárhelyi művésztelep]] fiataljaira, továbbá segítette [[Barcsay Jenő]]t festői útja megtalálásában.
| |||