„Adony (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a korr
52. sor:
[[1891]]-ben mint nagyközség 4426 lakossal rendelkezett, ebből 3372 magyar és 1002 német nemzetiségű volt.
 
A [[20. század]] első felében Adony járási székhelyként bizonyos központi szerepkört töltött be és töretlenül fejlődött, polgárosodott, de amikor a mezővárosi rang az egész országban megszűnt 1871-ben, [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]]gé alakult. Vezető szerepét a [[Magyarország 1945–1956 között|szocializmus]] alatt, [[Dunaújváros]] (Sztálinváros]]) felépítésével vesztette el. Rövid megtorpanás után azonban a község fejlődése új lendületet vett: az elmúlt évtizedek alatt kiépült a városi infrastruktúra. A [[1970-es évek|’70-es évek]] közepétől lassan újraszerveződött – először elsődlegesen az amatőr művészeti mozgalom keretében – a helyi társadalom. Ekkor alakult meg az [[1927]] óta működő Fúvószenekar mellett a Gyöngyvirág Női Kar, a Néptánccsoport és a Népdalkör. A helyi sajtó is újraindult: ''Duna-Adony'' címmel hely hírlap, továbbá számos kulturális és helytörténeti kiadvány jelent meg. A kiállítások és előadások mellett fokozatosan nyert polgárjogot az Orbán-fesztivál rendezvénysorozata; illetve más, a hagyományőrzés vagy a hagyományteremtés szándékával elinduló egyéb kezdeményezés. A község [[1995]]-ben hivatalos kapcsolatot vett fel a németországi, [[Hessen]] tartománybeli Oberweser-Oedelsheim községgel. [[1998]]-ban megalakult az Adonyi Német Kisebbségi Önkormányzat. [[2004]]-ben városi rangot kapott.
 
A település legnépszerűbb látnivalói a Kastély-park, a Szőlőhegy, a halastavak és a Duna, illetve a Nagysziget természeti szépségei; az Orbán-kápolna, a barokk templom és az emlékpark.