„Arles-i Konstancia francia királyné” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
C.
a Fölösleges soremelések ki
8. sor:
 
Konstancia anyai nagyszülei: II. Fulk (Anjou grófja) és első hitvese, Gerberga
 
 
Konstancia [[II. Róbert francia király]] harmadik hitvese lett, miután a férfi 1000-ben elvált előző nejétől, Burgundi Berta királyi hercegnőtől. Berta családja igen ellenségesen viselkedett Konstanciával, ugyanis szerintük nem lett volna joga [[II. Szilveszter pápa|II. Szilveszter pápának]] érvényteleníteni a házasságot [[vérfertőzés]]re hivatkozva, hiszen a frigyet már [[elhálás|elhálták]], amiből egy fiú is született 999-ben, aki azonnal meg is halt. Róbert körülbelül 14 évvel volt idősebb Konstanciánál. Frigyük 30 éve alatt hét gyermekük született, négy fiú és három leány.
21 ⟶ 20 sor:
 
1010-ben II. Róbert Rómához fordult, követve volt feleségét, Bertát, aki kérvényezte a pápánál, hogy bontsa fel Róbert és Konstancia házasságát, hogy Róbert ismét őt vehesse nőül. Róbert igazából engedélyt kért a Szentatyától, hogy bigámiát kövessen el, ám a pápa nem adott erre engedélyt, mivel Bertával egyébként is vérrokonok voltak, ráadásul a király már a második feleségét taszította el magától Berta személyében. 1017-ben legidősebb fiukat, Hugót társuralkodóvá koronázták meg, ám 1025-ben lázadást szított apja ellen, hogy az nagyobb hatalmat adjon neki a királyság irányításában. Szülei hamarosan megbocsájtottak neki, ám a herceg nemsokára elhunyt, 18 éves korában. A királyi pár teljesen összetört gyermekük korai halála miatt, különösen Konstancia szenvedett lelki betegségektől. Ezek után az asszony kedvenc fiát, Róbertet biztatta, hogy lázadjon fel apja ellen. Róbert herceg megtámadta az apja által birtokolt városokat és várakat. Betört Burgundiába is, melyet apja végül neki ígért, ám bátyja, Henrik megakadályozta ezt, s elfoglalta Dreux városát. Végül aztán II. Róbert mindkét fiával egyezséget kötött, kielégítve azok követeléseit. A béke közöttük a király haláláig fennmaradt.
 
 
Konstancia és férje sokat vitatkoztak azon, hogy melyik fiuk kövesse majd apját a trónon. Róbert kedvence Henrik herceg volt, a másodszülött, míg a királyné Róbertet támogatta, a harmadik herceget. Konstancia ellenkezése ellenére 1027-ben Henriket megkoronázták apja társuralkodójaként. 1031. július 20-án elhunyt II. Róbert, Konstancia pedig 1032. július 28-án hunyt el, Melun városában. Végső nyughelye a [[Saint-Denis-székesegyház]]ban van, Párizsban.