„Trefort Ágoston” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Tanulmányai: kékít |
a →Munkássága: kékít |
||
79. sor:
Trefort érdeklődése az irodalom irányába fordult ebben az időben. [[1839]]-ben, a Pozsonyban megjelenő Századunk folyóiratban kezdeményezett egy felszólítást, amelyet több neves személyiség is aláírt. Ezzel szorgalmazta a magyar képzőművészet ápolását szolgáló Pesti Műegylet megalapítását.<ref>{{cite web|url= http://www.mke.hu/lyka/03/3-3-5-muegylet.htm| title= Bayer József: A pesti Műegylet kezdeményezői és első megtámadói, mke.hu|accessdate=2017-01-10}}</ref> Ez volt első fellépése a nyilvánosság előtt, és amelynek eredménye a [[Pesti Műegylet]] megalapítása lett, hazánk első képzőművészeti szakintézménye, amely 25 éven át működött, egyben első elnöke is ő lett. Ezekben az időkben bontakozott ki a [[centralisták|centralista csoport]] (Eötvös, Trefort, [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay]] stb.). Önéletírásában így ír erről az időszakról: ''„A pesti társaság nagyobb része Pozsonyban volt, az ifjúság nagy izgalomban égett. Némely vonatkozásban én is az ifjúság nemesebbjei közé tartoztam”''.
Az évtized végén kilépett állami hivatalából. Történeti vonatkozású cikkei, majd komoly [[Közgazdaságtan|közgazdaság]]i tanulmányai elismerése révén [[1841]]-ben, alig 24 évesen az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagjává választották. Részt vett az Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság munkájában. [[Zólyom]] szabad királyi város követeként részt vett az 1843/44. évi országgyűlésen, és egy, a kereskedelmi ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjává választották. Az aktuális politikai kérdésekről (hitelbank, örökösödési jog, adó, iparosítás stb.) a [[Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)|Pesti Hírlap]]ban publikált.
1848. március 16-án kinevezték a helytartótanács ideiglenes sajtórendészeti osztályába, tiszti rangot kapott a pesti nemzetőrségben.
| |||