„Tardona” változatai közötti eltérés

Első írásos említése [[1240]]-ből származik. Legkorábbi ismert birtokosa a [[Kán nemzetség]]ből származó Gyula bán volt,<ref> [http://epa.oszk.hu/00000/00032/00019/pdf/EPA_00032_magyar_nyelv_2003_04_benko.pdf Benkő Lóránd: Doboka és társai]</ref> melyre címerállata az oroszlánra emlékeztet.<ref> [http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-tardona.shtml Nemzeti jelképek]</ref> A ''Turduna'' alakban írt nevű település valószínűleg a közeli [[dédesi vár]] tartozéka volt. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]], György fia Miklós gömöri ispánnak adta. Ekkor készült az a bizonyos oklevél, melyben először szerepel a falu neve és a település határának leírása, amely egészen [[Pálos kolostor (Bükkszentlélek)|Szentlélekig, a pálos-kolostorig]] terjedt. A [[14. század]]ban a dédesi várral együtt a Palóczi család kezébe került. A következő évszázad a gyakori tulajdonosváltások kora. Főbb birtokosok a Szathmáryak, a Szentimreiek, a Csányiak. Egyik ilyen tulajdonos váltás 1585. június 15-én amikor [[Balassi Bálint]] egyik faluját, a Hevesben fekvő Tardonát famulusának, Pozsgai Gáspárnak adományozza szolgálatai fejében,<ref> [http://epa.oszk.hu/00000/00001/00228/pdf/ITK_EPA00001_1962_06_733-736.pdf Irodalomtörténeti Közlemények 1962. 66. évf. 6. füzet]</ref> amely a [[Sárospatak|pataki]] ostrom volt.<ref> [http://www.iti.mta.hu/Stollwerk.pdf A STOLLWERK 28. oldal]</ref> A [[Rákóczi-szabadságharc]]ot követően a [[Kálvinizmus|reformátusok]] [[1732]]-ben a régi templom helyén új fatemplomot építettek, amelyben [[1775]]-ben tűz ütött ki és leégett. [[1786]]-[[1789]] között épült fel a mai is álló kőtemplom.

 

 

'''Híres nemesek Tardona történetében:'''