„Punat” változatai közötti eltérés

|képaláírás = Punat látképe az öböl felől.

Punat a középkor folyamán egyszerű falu volt, a családok főbb megélhetési forrásai a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés, az olajbogyó termesztés voltak. A lakosság számának növekedése miatt a 19. század végére és a 20. század elejére Punat a sziget legnagyobb falujává vált. Hogy a sokszor tíz főnél is népesebb családok megélhessenek birtokaik az akkori falu határain túlra, a Vrbniki mezőig, sőt Krk városán túlra Šotoventóig is kiterjedtek. Az egyik legnagyobbA punatiak{{pongyola}} által megművelt, legnagyobb szőlőterületek közé a Krk városától nyugatra fekvő Picika, a hároshárom oldalról is tengertől körbevett, Punat és Krk között elterülő Prnibi-félsziget és a Punattól északnyugatra levő, magasabb részen fekvő Runtele voltaktartozott. A legjelentősebb olajfákkal beültetett területek a Punati-öböl mentén, illetve a szomszédos Kornićtól Krk városáig terjedő részen voltak. Legtermékenyebb mezőgazdasági területük a falutól délre elterülő Sus mező, a Vrbniki mezőtől kisebb, de termékenyebb földterület volt, ahol főként gabonát, kukoricát, burgonyát termesztettek. Ma ez a mező teljesen elhagyatott. Jelentős mezőgazdasági tevékenység volt még a halászat és a juhtenyésztés is. A mezőgazdaságon kívül a 19. századtól a punatiak hajóépítéssel is foglalkoztak. Ma az 1964-ben alapított Marina Grupe Punat hajóépítő cég főként jachtok és kisebb hajók felújításával, javításával foglalkozik.