Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás ,  2 hónappal ezelőtt
Elírás
'''Bedřich Smetana''' ({{IPA|ˈbɛdr̝ɪx ˈsmɛtana|-|Cs-Bedrich Smetana.ogg}}; [[Litomyšl]], [[1824]]. [[március 2.]] – [[Prága]], [[1884]]. [[május 12.]]) cseh zeneszerző volt, akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik. Nemzetközileg az [[Eladott menyasszony]] című operája és a zeneszerző otthonának történetét, legendavilágát és tájait bemutató ''[[Má vlast]]'' ("Hazám") ciklus tette, melynek legismertebb tétele a ''Vltava'' ("Moldva"), illetve az Életemből e-moll vonósnégyes nyitánya.
 
Smetana a zongorázás terén őstehetségnek számított. Első koncertjét hatéves korában adta. Miután kötelező tanulmányait teljesítette, [[Josef Proksch]] kezei alatt tanult [[Prága|Prágában]] zenélni. Első nemzeti érzelmű szerzeménye a Habsburgok elleni 1848-as felkelés idején született. A harcokban rövid ideig maga is részt vett. Miután Prágában nem sikerült megalapoznia a jövőjét, Svédországba költözött, ahol tanárként és karmesterként dolgozott [[Göteborg]]ban. Itt fogott hozzá a nagyívű zenekari műveinekműveihez. Ezalatt Smetana kétszer megnősült, a két házasságból hat gyermeke született, akik közül hárman csecsemőkorukban meghaltak.
 
Az 1860-as években érezhető szabadabb politikai légkör hatására Smetana végleg visszaköltözött Prágába. Hamar belevetette magát a cseh zenei életbe, és az új cseh opera egyik első híres egyénisége volt. Első két operáját, melyeknek címe A branderburgiak Csehországban, illetve az Eladott menyasszony, 1866-ban az újonnan megnyílt Tartományi Színházban mutatták be. Utóbbi hatalmas sikert aratott már az első előadáson. Smetana még ez évben a színház vezető karmestere lett, de ekkoriban sok kritika érte a munkája miatt. A városban olyan csoportok alakultak, akik szerint rossz hatással van egy könnyen felismerhető cseh opera létrejöttére az, ha Smetana azonosul [[Liszt Ferenc]] vagy [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] túlságosan haladónak ítélt gondolataival. Ez az ellenállás megtörte a kreatív alkotási ritmusát, és esetleg még egészségének megromlásával is kapcsolatba hozható, melynek következtében 1874-ben ott kellett hagynia a színházat.