|
1938 januárjában megkezdték a Dunaharaszti és Szigetszentmiklós közötti pálya villamosítását is, mialatt elkezdték lecserélni a gőzösöket, a még villamosítás nélküli szakaszra dízelvonatokat szántak. Új járművek beszerzése helyett – költséghatékonyság miatt – régi favázas motorkocsikat alakítottak át dízeles acélvázas vonatokká.{{refhely|Legát 2017|43. oldal}}
1942-ben SzigetszentmiklósSzigethalom határában átadták a Dunai Repülőgépgyárat, a dolgozók elszállításában a HÉV is jelentős szerepet játszott. A gyár mellett először csak feltételes megállóhely létesült, majd 1942. október 19-én átadták az új állomást is, ami ma a [[Szigetszentmiklós-Gyártelep HÉV-állomás|Szigetszentmiklós-Gyártelep]] nevet viseli. A még jobb megközelíthetőség jegyében Dunaharasztitól megépült a második sínpár is, majd megtörtént a villamosítás is a repülőgépgyárig. A világháború alatt légitámadások érték a repülőgépgyárat, a Weiss Manfréd Műveket, felrobbantották a Gubacsi hidat és a dunaharaszti hidat, valamint több helyen megrongálódott a HÉV pályája is. A jelentős károk ellenére a forgalom 1945. március 12-én újraindulhatott a Közvágóhíd és Pesterzsébet között, majd gőzmozdonyokkal az ideiglenes átkelőhelyen Csepelre is vonatok indultak. A teljes vonalon 1945. december 8-án állt helyre a közlekedés a dunaharaszti híd helyén létesült, szintén ideiglenesnek szánt híd átadásával.{{refhely|Legát 2017|45-47. oldal}}<ref name="HorvathFerenc2">{{cite book |editor = Kovács László |title = Magyar Vasúttörténet 5. kötet |author = Horváth Ferenc |chapter = Magyarországi vasútépítések 1915–1944 között |pages = 135–136 |publisher = Közlekedési Dokumentációs Kft. |location = Budapest |year = 1996 |isbn = 9635523149}}</ref>
[[Fájl:Soroksári út, a vasúti felüljáró előtt a Kvassay Jenő út kereszteződése. Fortepan 80100.jpg|bélyegkép|Közvágóhíd végállomás 1960 körül]]
'''INNEN MÁSOLMÁNY'''
Az akkoriban még Soroksár település külterületén fekvő helyiérdekű vasutat a belterületen átvezetve, a mai Hősök tere és Millenniumtelep megállóhelyek között, a ''zimonyi országút'' (a mai Grassalkovich út és Haraszti út) mentén lerövidítették. Az [[1900-as évek]] végén történt nyomvonalváltoztatás során mintegy 1,5 km-rel rövidült a két végállomás közötti távolság.<ref name="HorvathFerenc" />
A vasút fővárosi szakaszaival ellentétben a villamosítás Dunaharasztitól lassabban haladt, a Dunaharaszti–Szigetszentmiklós vonalszakaszt [[1938]]-ban, a Szigetszentmiklós–Szigetszentmiklós Gyártelep vonalszakaszt [[1943]]-ban állították villamos üzeműre.<ref name="HorvathFerenc2">{{cite book |editor = Kovács László |title = Magyar Vasúttörténet 5. kötet |author = Horváth Ferenc |chapter = Magyarországi vasútépítések 1915–1944 között |pages = 135–136 |publisher = Közlekedési Dokumentációs Kft. |location = Budapest |year = 1996 |isbn = 9635523149}}</ref> Ebben az időszakban, [[1942]]-ben épült ki a második vágány a Duna-ági hídtól Szigetszentmiklósig.
A [[második világháború]] alatt [[Szigethalom]] határában épült fel a [[Dunai Repülőgépgyár]], amelyhez a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] {{vvr|150}}ának [[Taksony vasútállomás|Taksony állomásától]] 7,8 km hosszú összekötővágányt építettek a ráckevei vasútvonalig. Az elsősorban teherforgalmi célokra használt összekötővágányt [[1944]]. [[január 21.|január 21-én]] helyezték üzembe.<ref>{{cite web |url=http://jhoward.freeweb.hu/foto/20000423/taksony.htm |title=A Taksony-Szigetszentmiklós HÉV-vonal |author=Horváth János |accessdate=2010-08-25 |format=html |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100123170236/http://jhoward.freeweb.hu/foto/20000423/taksony.htm# |archivedate=2010-01-23 }}</ref> A repülőgépgyárhoz rövidesen megindult a személyszállítás is, a [[Józsefvárosi pályaudvar]]tól Taksonyon át közlekedő személyvonatokon HÉV tarifák voltak érvényesek.<ref name="HorvathFerenc2" />
| 